Féléves aszály után özönvízszerű esőzést tapasztalhattunk Magyarországon az elmúlt hetekben. Pedig éves viszonylatban növekszik a szárazabb és forróbb napok száma - írja a nepszava.hu.
A szakemberek ezért egyre inkább keresik az alkalmazkodás és a védekezés módszereit, hiszen az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek nagymértékben sújtják a mezőgazdaságot. A meteorológusok szerint ráadásul arra kell készülni, hogy az elkövetkező évtizedekben egyre hosszabbak lesznek az aszályos időszakok a Kárpát-medencében.
Az Agrárminisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság által szervezett konferencián Feldmann Zsolt, a tárca államtitkára ismertette, hogy a közelmúltban a kárenyhítési alapból kifizetett összegek több mint 43 százalékát az aszálykárok mérséklésére fordították. Idén eddig 130 ezer hektárra jelentettek be a gazdák aszálykárt. Emellett azonban 8200 hektár belvízkárt is jeleztek. Ezért felmerült a kérdés, hogy meg lehet-e oldani a talajvíz "megfogását" a szárazság enyhítésére.
Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára szerint helyi víztározókat kellene építeni - méghozzá pont a belvizes területeken. Jelenleg Magyarországon 1,2 millió hektáron lehetne öntözni, ebből azonban ez mindössze 110-120 ezer hektáron valósul meg. Ugyancsak beszédes adat, hogy miközben hazánkban a mezőgazdaság számára felhasználható vízkészletek alig 30 százalékát hasznosítják, addig az európai átlag 80 százalék.
Tasnádi Gabriella, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vízgazdálkodási szakértője azt mondta, hogy az öntözőrendszerek kiépítésében nem együttműködőek a gazdák, mert magasnak tartják a beruházási, illetve a fenntartási költségeket, és a várható adminisztratív terheket is. Ráadásul a rendszer kiépítésének és működtetésének a költségeit nem tudják elismertetni a termékeik árában, amelyek már így is folyamatosan drágulnak.
A kormány azt ígéri, hogy 2020-2030 között évi 17 milliárd forintot költ majd az öntözéssel kapcsolatos beruházásokra. A MOSZ főtitkára szerint azonban ez kevés, a 2021-2027 közötti uniós vidékfejlesztési források mintegy 50 százalékát is erre kellene fordítani.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Csehország és Lengyelország vezetőjével együtt megvétózta az Európai Unió javaslatát, amely 2050-re karbonsemlegessé tette volna a tagországokat.
