4-5 milliárd forint takarítható meg az óraátállítással
Közleményükben felidézték, a nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt március végétől október végéig egy órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. A normál, azaz a téli időszámításhoz október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig térnek vissza.
A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje, a reggel hét és este tíz óra közötti időszak minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani .
Miért van szükség az óraátállításra?
A hazai villamosenergia-rendszert irányító Mavir szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A közlemény szerint a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan csökken az esti órák terhelése, mert egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.
Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ az ország a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, és ezáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is. A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik - közölte a Mavir.
