A The Lancet orvosi folyóiratban publikált tanulmány szerint Európában és Észak-Amerikában az újszülött kisbabáknak akár 7 százaléka is kaphat antibiotikumot élete első három napján a bakteriális fertőzések elkerülése érdekében. Ám közben mindössze 0,1 százaléknak van valóban ilyen fertőzése, többségüknél tehát szükségtelenül túladagolják az antibiotikumot. Az erős antibiotikumok pedig károsíthatják az újszülött más mikroorganizmusait, amelyek fontos szerepet töltenek be a gyermek immunrendszerében és egyéb szerveiben.
Egy frissen zárult, hat éven át tartó kutatás a Luzerni Gyermekkórház vezetésével megtalálta a módját, hogy célzott antibiotikumos kezelést adjanak a kisbabáknak, akiknél fennáll a potenciálisan életveszélyes szepszis lehetősége - írja az MTI értesüléseire hivatkozva az Index .
A szepszis (vérmérgezés) olyan súlyos következményekkel járhat, hogy az orvosok - még mielőtt a teszteredmények kiderülnének - inkább alkalmaznak a kisbabáknál is azonnal antibiotikumot, ha a tünetekből fertőzésre gyanakodnak. A csecsemők immunrendszerének károsítása a túladagolt antibiotikumokkal azonban számos súlyos krónikus állapotot válthat ki, egyebek mellett allergiához, elhízáshoz, cukorbetegséghez és bélgyulladáshoz vezethet.
A kutatás alatt, amelyet 18 európai és kanadai kórházban 1700 újszülött bevonásával végeztek, nagyjából a kisbabák fele kapott hagyományos kezelést, míg a másik fele olyan antibiotikumdózist, amelyet a vérükben található fehérje, a prokalcitonin (PCT) szintjének megfelelően állítottak be. A PCT-szint ugyanis megbízhatóan jelezni tudja a bakteriális fertőzést. Mivel a PCT-teszthez csupán egy kis vérmintára van szükség, gyors eljárásnak számít a célzott antibiotikumos kezelés meghatározásához, amivel csökkenthető az antibiotikum túladagolása.
