„A déli-délkeleti megyékben nyaranta átlagosan 2-3 hőhullámos hetet regisztráltak az utóbbi évtized során, Tolna megyében pedig több mint harmadával nőtt a halálozás intenzív hőhullámok alatt” – derült ki Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói által készített elemzésből. A szakértők azt vizsgálták, hogyan változik a hőhullámok gyakorisága, és egészségünkre gyakorolt káros hatásukat mennyire tükrözik vissza a hazai halálozási statisztikák.
Mennyire károsak a hőhullámok?
A hőhullámok manapság sokkal hosszabbak, intenzívebbek és gyakoribbak, mint néhány évtizede. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy nem a legforróbb megyékben a legnagyobb a többlethalálozás, annak mértékét ugyanis a helyi tényezők – így az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és a felkészültség – is jelentősen befolyásolják. Mindezek fontos szempontok lehetnek a jövőbeni közegészségügyi felkészülésben.
Itt haltak meg a legtöbben a hőség miatt
A kutatók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján 2015 és 2025 között, heti bontásban elemezték a hőhullámokat és a halálozási adatokat mind a 19 megyében és Budapesten. A legtöbb hőhullámos hetet Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyében regisztrálták, ahol a május-szeptemberi időszakban évi átlagban két-három héten is előfordult tartós, egésznapos hőterhelés.
A halálozási adatok azonban más mintázatot rajzoltak ki. Mint írták, az intenzív hőhullámok meglepő módon Tolna megyében 35, Baranyában 28, Jász-Nagykun-Szolnokban 26, Bács-Kiskunban 25, Budapesten és Békésben pedig mintegy 24 százalékos többlethalálozást eredményeztek. Csongrád-Csanádban ugyanakkor – noha ez az ország legmelegebb megyéje – a többlethalálozás ennél alacsonyabb volt, ami a kutatók szerint összefügghet a jobb alkalmazkodással és a légkondicionált lakások országon belüli legmagasabb arányával. Ráadásul 2024 júliusában – amikor az idei nyár előtti leghosszabb és legintenzívebb hazai hőhullám volt – Budapesten a kéthetes forró időszak alatt 34 százalékos többlethalálozás következett be a 2024-es május-szeptemberi időszak átlagához képest.
Ők a legveszélyeztetettebbek
A hőség különösen nagy veszélyt jelent az idősekre, a krónikus betegekre és a kisgyermekekre, valamint azokra is, akik olyan lakásokban élnek, amelyek éjszaka sem tudnak megfelelően lehűlni. A kutatók szerint ezért a hőhullámokra való felkészülés nem korlátozódhat a hőségriadók idején ismételt tanácsokra. Hosszabb távon az egészségügyi és szociális ellátásnak, a várostervezésnek és más közpolitikai területeknek is alkalmazkodniuk kell a gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz, hogy mérsékelni lehessen azok egészségügyi következményeit.
Bajt jelez, ha a hőségben ilyen színű a vizelet – Mutatjuk, mi a legfontosabb teendő!
