Átlagosan 29 százalékkal csökkenthető a koraszülések kockázata az abnormális hüvelyflóra terhesség alatti szűrésével – írják a Scientific Reports nevű szaklapban nemrég megjelent tudományos publikációjukban a Semmelweis Egyetem nőgyógyászai az egyetem keddi közleménye szerint. A magyar kutatók több mint tízezer tanulmányt néztek át, végül 13 adatait hasonlították össze minden eddiginél komplexebb nemzetközi elemzésükben. Közel 144 ezer szülést vizsgáltak a világ minden tájáról, beleértve például az Egyesült Államokat, Európát és Indiát is. Arra keresték a választ, hogy az abnormális hüvelyflóra terhesség alatti rutinszűrése csökkentheti-e a koraszülések kockázatát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint a terhesség 37. hete előtti szülések esnek ebbe a kategóriába. 2020-ban a babák 4-16 százaléka jött idő előtt világra, vagyis átlagosan tíz várandósságból egy koraszüléssel végződött. A koraszülés vezető halálok az ötévesnél fiatalabb gyermekek esetében, a világszervezet adatai szerint 2019-ben 900 ezer újszülött veszítette emiatt életét. Magyarországon a szülések 8-9 százaléka végződik koraszüléssel, ami jobb a nemzetközi átlagnál. A szakemberek szerint ez a tradicionálisan szigorú hazai terhesgondozásnak köszönhető.
Gyakran fertőzések okozzák a bajt
„A túlélésre az 1000 gramm alatti súllyal született babáknak van a legkisebb esélyük, ők általában 28-30 hetesen jönnek világra. Elemzésünk egyik legfontosabb eredménye, hogy egy egyszerű ecsetelő pálcás hüvelyi kenetvétellel esetükben akár 67 százalékkal is csökkenthető a koraszülés kockázata, ami klinikailag rendkívül jelentős” – mutatott rá dr. Hoffmann Eszter, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának rezidense, a tanulmány első szerzője.
A koraszülés lehet művi, vagyis egészségügyi okokból beindított, illetve spontán. Utóbbi hátterében állhat genetika, méhszáj-elégtelenség, az esetek 30-40 százalékában pedig valamilyen fertőzés. Abnormális hüvelyflóráról akkor beszélünk, ha az ott található jó és rossz baktériumok egyensúlya valamiért megbomlik, vagyis a normálisnak tekinthető savas közegben a pH-érték emelkedni kezd, és lúgossá válik. Ezt számos dolog, például stressz, étkezés, szex, strandolás, antibiotikumkúra, de maga a terhesség is kiválhatja. A lúgos környezetben a káros baktériumok könnyebben megtelepszenek és elszaporodhatnak, az úgynevezett bakteriális vaginózis (hüvelyi baktériumflóra kóros megváltozása) pedig felszálló fertőzésekhez, a méhszáj megrövidüléséhez és végül koraszüléshez vezethet.
Az ilyen fertőzések egyik tünete lehet például a bűzös folyás, égő érzés és hüvelyi fájdalom, de a betegek gyakran tünetmentesek. Ezekben az esetekben lehet jelentősége a szűrésnek. A Semmelweis kutatóinak elemzése szerint, melyben tünetmentes várandós nők adatait vetették össze, a rendszeres szűrés 29 százalékkal csökkentette a 37. hét előtti szülések kockázatát azokhoz képest, akiket nem szűrtek a terhesség alatt. 36 százalékkal csökkent a veszélye a nagyon alacsonynak számító 2500 gramm alatti születési súlynak, 49 százalékkal a 32. hét előtti szülésnek, és a legnagyobb kockázatcsökkenést (67 százalék) az 1000 gramm alatti születési súly esetében figyelték meg.
Fontos lenne a rutinszerű szűrés
Az eredményekből a kutatók arra következtetnek, hogy minél hamarabb történik a koraszülés, annál nagyobb a valószínűsége, hogy fertőzés áll a hátterében. „A statisztikák csak számok, de minden egyes veszteséget egy család gyászol. A koraszülötteknél gyakoriak a hosszú távú szövődmények is. A legsúlyosabb esetekben akár retinaleválás, vagy a tüdő éretlenségéből adódó légzési nehézségek, agyvérzés és szepszis is előfordulhatnak. Szerencsére a koraszülött-ellátás ma már csodákra képes, de a szövődmények elkerülése ezzel együtt is nagyon fontos szempont” – magyarázta dr. Hoffmann Eszter. A koraszülés és a komplikációk kezelése az egészségügyi rendszerekre is jelentős terhet ró. Magyarországon például 2018-ban csaknem 8 milliárd forintot költöttek a koraszülöttek első hat hónapjának ellátására.
„A hüvelyi kenetvétel jelenleg nem része a terhesgondozási protokollnak, és szerepe folyamatos vitatéma tudományos körökben. Számos korábbi európai kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az abnormális hüvelyflóra szűrésével csökkenthető a koraszülés kialakulásának veszélye, ugyanakkor több amerikai szakmai szervezet eddig ezt nem látta bizonyítottnak. Megaelemzésünk eredményei arra utalnak, hogy a rutinszűrések, melyek egyszerűek és olcsók, csökkenthetik a koraszülés kockázatát” – hangsúlyozta dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
A bakteriális vaginózis kezelésére többféle módszer létezik, például antibiotikum- vagy probiotikumkúra. A magyar kutatók következő tanulmányukban a különböző kezelési formák hatékonyságát veszik górcső alá, illetve a koraszülések genetikai hátterére is keresik a választ.
