"A jelenlegi szabályozás alapján veszélyeztetettnek azokat a gyerekeket minősítik, akiknek testi, érzelmi vagy értelmi fejődését gátolja a saját maguk vagy a szüleik, gyámjuk által tanúsított magatartás, mulasztás, illetve valamely fennálló körülmény"- írja a Magyar Nemzet . A lap cikke a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva rámutatott, hogy 2015-ben 135,9 ezer veszélyeztetett gyermeket tartottak nyilván, szemben az öt évvel korábbi 198 ezerrel.
Ötödével csökkent a védelembe vett gyermekek száma is (29,4-ről 23,3 ezerre): ők azok, akiket nem emelnek ki a családból, de családgondozót jelölnek ki melléjük, aki rendszeresen ellenőrzi a helyzetüket. Sajnos egyik esetben sem értékelhető a drasztikus csökkenés pozitív változásként, ugyanis nem a gondozásra szoruló gyerekek lettek kevesebben, sokkal inkább a rendszer lefedettsége és a szakemberek száma csökkent.
A KSH adatai szerint 2010-ben 754 településen működött gyermekjóléti szolgálat, a rendszer átalakítása után viszont már csak 597 településen. Öt év alatt 13 százalékkal csökkent a foglalkoztatott szakemberek száma. "Amikor átszervezték a gyermekjóléti szolgálatokat, és a járási központok irányítása alá helyezték a működést, több státust is megszüntettek, vagyis a már akkor is elégtelen dolgozói létszámot tovább csökkentették. Az alacsony fizetések miatt pedig ma már olyan nagy a baj, hogy még azokat az álláshelyeket sem tudják feltölteni, amelyeket az állam hajlandó lenne finanszírozni" - mondta el a Magyar Nemzet kérdésére Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke.
