A stratégiai kommunikációs törzs csütörtöki jelentése szerint a szerdai összegzés óta 2226-tal emelkedett az azonosított fertőzöttek száma Romániában, ami 75 százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát. Az utóbbi 24 órában újabb 39 fertőzött vesztette életét, ami szintén több mint másfélszerese a kéthetes mozgóátlagnak. A kórházakban kezelt fertőzöttek száma immár a négyezret közelíti, az intenzív terápián ápolt súlyos esetek száma pedig csütörtökön 500 fölé (470-ről 523-ra) ugrott.
A COVID-kórházakban és részlegeken jelenleg 848 ágy áll rendelkezésre: vannak olyan megyék, ahol már megteltek a helyek, és a szomszédos megyékbe helyezik át a súlyos betegeket. A miniszterelnök szerint a következő időszakban - a kórházi részlegek átszervezésével és a szakszemélyzet áthelyezésével - bővíteni fogják a fertőzöttek számára elkülönített intenzív terápiás helyek számát.
Meghosszabbított veszélyhelyzet
A bukaresti kormány egyébként csütörtökön elfogadott határozatával szeptember 10-től kezdődően újabb 30 napra meghosszabbította a veszélyhelyzetet. Kiemelendő ugyanakkor, hogy nem vezettek be újabb korlátozásokat, és nem vonták vissza a nyáron bevezetett lazításokat.
A hatályos szabályozás azonban a települések fertőzöttségi szintjét is figyelembe veszi: az akár 75 ezer - beoltott , frissen letesztelt, vagy a betegségből az utóbbi fél évben kigyógyult - résztvevővel is megrendezhető szabadtéri fesztiválok, vagy az akár 400, védettségüket igazolni tudó meghívottal szervezhető magánrendezvények (lagzik, keresztelők) megtartása csak akkor lehetséges, ha az adott településen a lakosság kevesebb mint két ezreléke kapta el a fertőzést az utóbbi két hétben. Az antigén tesztek érvényességi idejét 24-ről 48 órára emelték.
Romániában az utóbbi két hétben a lakosság 0,82 ezrelékénél diagnosztizálták a koronavírus-fertőzést, de már van olyan térség (Szatmár megye), ahol a fertőzési ráta már meghaladta a lakosság másfél ezrelékét, és 49 olyan település, ahol a lakosság több mint 3 ezrelékénél mutatták ki a koronavírust.
A háztartások túlzsúfoltsága, illetve a tömegközlekedéssel töltött hosszú idő nagyban hozzájárul az új típusú koronavírus gyors terjedéséhez egy nagyvárosi környezetben - állítják az amerikai Cornell Egyetem kutatói.
