A Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézetének (IHME) kutatócsoportja arra utaló bizonyítékokat talált, hogy a COVID-19 következtében elhunytak száma valójában jóval magasabb, mint ahogy az a hivatalos jelentésekben szerepel. Tanulmányukhoz részletes, országonkénti elemzést készítettek a SARS-CoV-2 vírussal összefüggésbe hozható halálesetekről. Eredményeiket az IHME weboldalán közzé is tették - számol be róla a medicalxpress.com.
Abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy sok elhunytat nem sorolnak a COVID-19 áldozatai közé, a legkülönfélébb okokból: például mert nem derült ki, hogy fertőzöttek voltak, vagy mert egyéb betegséget jelöltek meg a halál okaként. A kérdés csak az, hogy valójában mennyi lehet a koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozható halálesetek száma.
Az IHME kutatói arra törekedtek, hogy az egyes országokban elhunytak számát összesítve meg tudjanak határozni egy globális mutatót. Ehhez áttekintették a pandémia alatti halálozási adatokat - országonként -, majd összehasonlították azokat az elmúlt évek átlagával. Az átlagot meghaladó számokat a COVID-19-nek vagy egyéb, a járvánnyal összefüggésbe hozható tényezőknek tulajdonították. Például annak, hogy a vírusfertőzéstől való félelem, vagy a mindennapi egészségügyi ellátás akadozása, a szükséges kezelések elmaradása miatt nagy valószínűséggel emelkedett a különféle krónikus, vagy daganatos betegségekben elhunytak száma.
Milyen tényezőket vettek figyelembe?
A lehető legpontosabb becsléshez arra volt szükség, hogy a kutatók hétről-hétre kövessék és nyilvántartsák a halálozásokat, hat fő tényezőt figyelembe véve. Ezek a következők voltak:
- a COVID-19-nek hivatalosan betudható (vagyis regisztrált és jelentett) halálesetek száma
- az egyéb betegségek (és a kezelések elmaradása) miatt bekövetkezett halálesetek számának növekedése
- a különféle mentális problémák - mint a depresszió - miatti növekvő halálozás
- a balesetekben - például autóbalesetben - elhunytak számának csökkenése (a járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően)
- a járványos megbetegedésekben, például szezonális influenzában elhunytak számának visszaesése a korábbi évekhez viszonyítva
- sok, súlyos állapotban lévő krónikus betegnél a koronavírus-fertőzés szerepelt a halál okaként (A kutatók fontosnak tartották megemlíteni, hogy a legsúlyosabb állapotban lévők sajnos vírusfertőzés nélkül is rövid időn belül elhunytak volna.)
Mi lehet a valóság?
Az adatok elemzése után a kutatók jelentős eltéréseket találtak az áldozatok hivatalosan közölt száma és a kalkulációjuk eredményeként kapott számok között. Egyiptomban például hivatalosan valamivel több mint 13 ezer halálesetet jelentettek, míg az IHME számítása szerint a valós szám - az említett tényezőket figyelembe véve - 170 ezer körül járhat. Oroszország alig több mint százezer halálesetről számolt be, míg az IHME csapata úgy találta, hogy ott valószínűleg már 600 ezernél is több áldozata lehet a COVID-19 járványnak . Becsléseik szerint az Egyesült Államokban a járványban elhunytak száma közel kétszerese lehet a hivatalos jelentéseknek, ami május 3-án 574 043 volt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint koronavírus-fertőzésben május 6-ig - az egyes országokban hivatalosan regisztrált adatok alapján - összesen 3,25 millióan hunytak el. Ezzel szemben az IHME csapata globálisan körülbelül 7 millió halottat valószínűsített.
Természetesen senki nem tudja pontosan megmondani, hány áldozat írható közvetve vagy közvetlenül a pandémia számlájára, mert a felsoroltakon kívül - földrészenként, vagy akár országonként - még számos olyan tényező van, ami lehetetlenné teszi ennek meghatározását. Az biztos, hogy az IHME tanulmányának eredményei jóval közelebb állhatnak a valósághoz, mint amire az eddigi, hozzávetőleges adatokból következtetni lehetett.
