Koronavírus: mennyien halhattak meg valójában?

Jóval többen halhattak meg koronavírus-fertőzés következtében, mint ahogy az a hivatalos adatokból kiderül - ezt erősítette meg a Washingtoni Egyetem kutatóinak tanulmánya.

A Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézetének (IHME) kutatócsoportja arra utaló bizonyítékokat talált, hogy a COVID-19 következtében elhunytak száma valójában jóval magasabb, mint ahogy az a hivatalos jelentésekben szerepel. Tanulmányukhoz részletes, országonkénti elemzést készítettek a SARS-CoV-2 vírussal összefüggésbe hozható halálesetekről. Eredményeiket az IHME weboldalán közzé is tették - számol be róla a medicalxpress.com.

koronavírus-járvány
Egyelőre még nincs lecsengőben a koronavírus-járvány. Fotó: Getty Images

Abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy sok elhunytat nem sorolnak a COVID-19 áldozatai közé, a legkülönfélébb okokból: például mert nem derült ki, hogy fertőzöttek voltak, vagy mert egyéb betegséget jelöltek meg a halál okaként. A kérdés csak az, hogy valójában mennyi lehet a koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozható halálesetek száma.

Az IHME kutatói arra törekedtek, hogy az egyes országokban elhunytak számát összesítve meg tudjanak határozni egy globális mutatót. Ehhez áttekintették a pandémia alatti halálozási adatokat - országonként -, majd összehasonlították azokat az elmúlt évek átlagával. Az átlagot meghaladó számokat a COVID-19-nek vagy egyéb, a járvánnyal összefüggésbe hozható tényezőknek tulajdonították. Például annak, hogy a vírusfertőzéstől való félelem, vagy a mindennapi egészségügyi ellátás akadozása, a szükséges kezelések elmaradása miatt nagy valószínűséggel emelkedett a különféle krónikus, vagy daganatos betegségekben elhunytak száma.

A koronavírus egy darabig még biztosan velünk marad, ezért folyamatosan védekeznünk kell ellene, ami megakadályozza, hogy a járvány lecsengése után mindent a régi, megszokott módon folytassunk. Lássuk, mi változhat meg jövőbeli hétköznapjainkban. Részletek!

Milyen tényezőket vettek figyelembe?

A lehető legpontosabb becsléshez arra volt szükség, hogy a kutatók hétről-hétre kövessék és nyilvántartsák a halálozásokat, hat fő tényezőt figyelembe véve. Ezek a következők voltak:

  • a COVID-19-nek hivatalosan betudható (vagyis regisztrált és jelentett) halálesetek száma
  • az egyéb betegségek (és a kezelések elmaradása) miatt bekövetkezett halálesetek számának növekedése
  • a különféle mentális problémák - mint a depresszió - miatti növekvő halálozás
  • a balesetekben - például autóbalesetben - elhunytak számának csökkenése (a járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően)
  • a járványos megbetegedésekben, például szezonális influenzában elhunytak számának visszaesése a korábbi évekhez viszonyítva
  • sok, súlyos állapotban lévő krónikus betegnél a koronavírus-fertőzés szerepelt a halál okaként (A kutatók fontosnak tartották megemlíteni, hogy a legsúlyosabb állapotban lévők sajnos vírusfertőzés nélkül is rövid időn belül elhunytak volna.)

Mi lehet a valóság?

Az adatok elemzése után a kutatók jelentős eltéréseket találtak az áldozatok hivatalosan közölt száma és a kalkulációjuk eredményeként kapott számok között. Egyiptomban például hivatalosan valamivel több mint 13 ezer halálesetet jelentettek, míg az IHME számítása szerint a valós szám - az említett tényezőket figyelembe véve - 170 ezer körül járhat. Oroszország alig több mint százezer halálesetről számolt be, míg az IHME csapata úgy találta, hogy ott valószínűleg már 600 ezernél is több áldozata lehet a COVID-19 járványnak . Becsléseik szerint az Egyesült Államokban a járványban elhunytak száma közel kétszerese lehet a hivatalos jelentéseknek, ami május 3-án 574 043 volt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint koronavírus-fertőzésben május 6-ig - az egyes országokban hivatalosan regisztrált adatok alapján - összesen 3,25 millióan hunytak el. Ezzel szemben az IHME csapata globálisan körülbelül 7 millió halottat valószínűsített.

Természetesen senki nem tudja pontosan megmondani, hány áldozat írható közvetve vagy közvetlenül a pandémia számlájára, mert a felsoroltakon kívül - földrészenként, vagy akár országonként - még számos olyan tényező van, ami lehetetlenné teszi ennek meghatározását. Az biztos, hogy az IHME tanulmányának eredményei jóval közelebb állhatnak a valósághoz, mint amire az eddigi, hozzávetőleges adatokból következtetni lehetett.

)
Olajág Otthonok (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +16, +25 °C
Minimum: +7, +14 °C

Gyakran lesz erősen felhős az ég, de napközben átmenetileg hosszabb napos időszakok is előfordulnak. Eső, zápor nagyobb eséllyel a nap első felében fordulhat elő, de máskor sem zárható ki. Élénk, erős lesz a délnyugati, nyugati szél, 16, 25 fok közé melegszik a levegő. Szombaton kissé gyengébb mértékben ugyan, de továbbra is kettősfronti hatás érvényesül. Ingadozhat a vérnyomás, emellett egyéb keringési panaszok is felléphetnek. Gyakori lehet a görcsös és a migrénes fejfájás is. A tünetek tartósnak ígérkeznek. Érdemes megnézni a meteogyógyász® alábbi napi tanácsait! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: