Valójában a Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) tanulmánya egy olyan probléma megoldásához igyekezett közelebb jutni, amely a jövőben könnyen a mindennapjaink részévé válhat. Az önvezető járművek elterjedésével ugyanis értelemszerűen mind több és több baleset történhet e közlekedési eszközökkel is, bizonyos szituációkban pedig előfordulhat, hogy a gépeknek kell dönteniük, kit sodornak veszélybe: az utasokat vagy a közlekedés egyéb résztvevőit?
Közel 40 millió válasz
Mi történjen például, ha egy kisgyermek váratlanul kiszalad az önvezető autó elé? Őt üsse el a jármű vagy rántsa el a kormányt, megkockáztatva, hogy egy árokba vagy egy villanyoszlopnak csapódva akár halálos sérüléseket szenvedjenek el az utasai? A felvetés akár analógiaként is felfogható egy több évtizede létező pszichológiai tesztre, az úgynevezett villamosdilemmára, amelyről ide kattintva olvashat bővebben.
A MIT kutatói e gondolat mentén - The Moral Machine experiment néven - létrehoztak egy online tesztet. Ebben 13 olyan virtuális közlekedési helyzetet vázoltak fel, amelyek keretében a kitöltőknek arról kellett dönteniük, hogy egy elkerülhetetlenül bekövetkező baleset során egy önvezető járműben utazók vagy az úton átkelő személy, személyek, illetve hobbiállatok leljék-e halálukat, illetve hogy két lehetséges gyalogoscsoport közül melyiket védje meg az üresen száguldó autó. A tesztfeladatokra négy év alatt közel 40 millió válasz érkezett a világ 233 országából és egyéb területéről.
A felmérés készítői összesen kilenc tényezőt vizsgáltak, így...
- az emberek megmentésére irányuló hajlamot a kisállatok kárára,
- a passzív részvételre (az autót nem térítik el az eredeti irányból) való hajlamot az aktív közbeavatkozással szemben,
- az utasok megmentésére való hajlamot a gyalogosok kárára,
- a több élet megkímélésével járó döntésre irányuló szándékot egyetlen áldozat kárára,
- a férfiak megmentésére való hajlamot a nőkéhez képest,
- a fiatalok megmentésére való hajlamot az idősebbekéhez képest,
- a szabályosan átkelő gyalogosok megmentésére való hajlamot a szabálytalanul közlekedőkéhez képest,
- az egészségesebb személyek megmentését célzó döntéseket a kevésbé fitt személyekéhez képest,
- illetve a magasabb szociális státusszal rendelkező, gazdagabb személyek megmentésére irányuló szándékot a szegényekéhez képest.
Elgondolkodtató eredmények
Az eredmények alapján egyebek mellett kiderült, hogy a többség előnyben részesíti az embereket az állatokkal szemben, illetve a fiatalokat az idősekkel szemben. Szintén jobb a megítélése a tehetősebb személyeknek, a nőknek és a vékony testalkatúaknak, mindemellett összességében a résztvevők nagyobb számban döntöttek az autóban utazó embercsoport javára, mint a gyalogosokéra.
Érdekes különbségek jelentkeztek a Föld egyes területein élők válaszaiban. Az iszlám kultúra, illetve egyes ázsiai országok képviselői például az átlaghoz képest kevésbé preferálták a fiatalokat az idősekkel összehasonlítva, míg Afrika középső és déli részein arányaiban többen mentették volna meg a példafeladatokban szereplő macskákat és kutyákat, mint a máshonnan származó résztvevők. A szabálytalanul közlekedőkkel leginkább a gazdaságilag kevésbé fejlett országok lakói voltak elnézőek.
Edmond Awad, a tanulmány vezető szerzője elmondta, remélik, hogy a felmérés eredményei később valamilyen mértékben átültethetők lesznek a vonatkozó irányelvek meghatározásába is. A kutatók célja ugyanis kifejezetten az volt, hogy rávilágítsanak az önvezető járművek jövőbeli elterjedése miatt fellépő etikai problémákra. Időről időre ugyanis előfordulnak majd olyan szituációk, amikor ezeknek a járműveknek kell etikai döntéseket meghozniuk, amihez minél hamarabb meg kell teremteni a normatív alapot.
Forrás: iflscience.com
