"Az erőművek néhány 10 kilométeres körzetén belül maradna az a hatás, ami ténylegesen egészségügyi szempontból releváns, messzebbre elterjedhet a sugárzást, de olyan alacsony koncentrációban, hogy annak egészségügyi következménye Magyarországon nem lenne" - fogalmazott Aszódi az InfoRádiónak nyilatkozva . Az ukrajnai háború során az orosz haderők immár a világ egyik legnagyobbjának számító zaporizzsjai, valamint a nem működő csernobili atomerőművet is elfoglalták. A kialakult helyzet miatt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is aggodalmának adott hangot a közelmúltban.
A szakember felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajnában ma működő atomreaktorok más, biztonságosabb technológiával üzemelnek, mint amelyet az 1986-ban súlyos katasztrófa centrumává vált csernobili erőműben alkalmaztak. Egyfelől a modern üzemekben nem történhet olyan reaktormegszaladás, mint amely negyed évszázada robbanást okozott, másfelől a mostani reaktorokban nincs grafit, ennélfogva grafittűz sem alakulhat ki. Utóbbi nagyban hozzájárult a csernobili sugárzás hatalmas területen, Európa-szerte történő elterjedéséhez.
Aszódi szerint egy esetleges ukrajnai atombaleset esetén Magyarországon is mérhetővé válna a radioaktivitás emelkedése, de ez nem érne el olyan mértéket, amely veszélyt jelentene a hazai lakosságra. Ezzel együtt az országnak van saját nukleárisbaleset-elhárítási rendszere, azaz nem lennénk teljesen felkészületlenek egy súlyos baleset esetén sem. Szükség esetén ugyanúgy operatív törzsek alakulnának, mint ahogy azt a koronavírus-járvány kapcsán is láthattuk. Emellett területi irányító testületeket hoznának létre, illetve a katasztrófavédelem, a rendőrség és más hivatalos szervek is részt vennének a lakosság védelmében.
