A Mount Everestet is magába foglaló hegylánc 2000 óta jegének nagyjából egy százalékát veszíti el évente. "Az olvadó jég mennyisége ijesztő, ám ami ennél is félelmetesebb, az az olvadás gyorsaságának a megkétszereződése" - mondta Josh Maurer, a Columbiai Egyetem Föld Obszervatóriumának gleccserkutatója, a tanulmány vezető szerzője. A jégtömege miatt harmadik pólusnak is nevezett Himaláján az 1975-ben mért jég mennyiségének már csak a 72 százaléka látható.
Veszélyben a térség vízellátása
A himalájai olvadás nem sokat emel a tengerszinten , mivel eltörpül a grönlandi és az antarktiszi olvadás mellett, de veszélyezteti a térségben élő több millió ember jelenlegi és jövőbeni vízellátást - mutatott rá Jorg Schaefer, az egyetem geokémikusa, a tanulmány társszerzője. "Katasztrófa készülődik a szemünk láttára" - mondta Schaefer.
Fontos adatok hiányoztak a hegylánc gleccsereiről, amíg Maurer rá nem akadt az egykori kémműholdak sokáig titkosított 3D-s felvételeire, amelyeket nemrég tettek közzé az interneten. A képek alapján ki lehetett számítani, mennyi jég volt a Himaláján 1975-ben. Ezután más műholdképek segítségével a 2000-es és a 2016-os jégmennyiséget is kalkulálták.
Korábbi kutatások a hegylánc egyes gleccsereit vizsgálták viszonylag rövid időszakokban, ez az első, amelyik 650 gleccser több évtizedes állapotváltozását elemezte - mondta Schaefer. A tudósok éveken át keresték a gleccserolvadás okait, egyebek mellett vizsgálták a szennyezést és a csapadék változásait. Amikor azonban a hosszú távú adatokból láthatóvá vált a tendencia, megtalálták a fő bűnöst: "világos, hogy ez a hőmérséklet, semmi más nem ilyen fontos" - tette hozzá Schaefer.
A grönlandi gleccser újra növekszik
A gyorsuló olvadás dacára azonban a harmadik egymást követő évben hízik a grönlandi Jakobshavn gleccser, a világ leggyorsabban mozgó és leggyorsabban zsugorodó gleccsere - állapították meg a NASA bolygókutató intézetének, a pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumnak a munkatársai. Az amerikai űrkutatási hivatal grönlandi OMG-misszója keretében a kutatók a GLISTIN-A interferométerrel repülőgépről készítenek rendszeresen nagy pontosságú, nagy térbeli felbontású felületi topográfiát a grönlandi gleccserekről , köztük a Jakobshavnról, amely az Atlanti-óceáni jéghegyek 10 százalékának kialakulásáért felelős.
A Jakobshavn növekedése nem lepte meg a tudósokat, mivel egy márciusban közzétett tanulmányukban már kimutatták, hogy az észak-atlanti vizek természetes ciklikus hűlése okozza valószínűleg azt, hogy a gleccser ismét növekszik. A hidegebb víz ugyanis nem olvasztja a jeget olyan gyorsan, ahogyan korábban a melegebb tette. A gleccser hízása egyébként egybeesik a észak-atlanti oszcilláció ingadozásával, vagyis az óceán egyes részeinek természetes és átmeneti lehűlésével és felmelegedésével - magyarázta Ala Khazendar, a NASA gleccserkutatója.
A Disko-öböl vize - ahol a Jakobshavn az Atlanti-óceánba ér - jelenleg mintegy 2 Celsius-fokkal hidegebb, mint 2012-ben volt. Feltételezések szerint a Jakobshavn gleccserből alakult ki annak idején az Atlanti-óceánban az a jéghegy, amely a Titanic katasztrófáját előidézte 1912-ben.
