„A levegőminőség védelmére vonatkozó határértékek megsértése az uniós jog alapján feljogosíthatja a károsultakat, hogy kártérítést kérjenek kormányuktól” – jelentette be Juliane Kokott, az EU bíróságának főtanácsnoka.
Egy párizsi lakos robbantotta ki a balhét
Az indítvány előzménye, hogy egy párizsi lakos 21 millió euró kártérítést követelt a francia államtól, mivel állítása szerint a lakhelye környékén a növekvő légszennyezés károsította egészségét. A felperes arra hivatkozott, hogy ezért a francia állam a felelős, mivel nem biztosította a nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékeket, amelyek az unió egész területén egységesen alkalmazandók. Az ügyet tárgyaló közigazgatási fellebbviteli bíróság az uniós bírósághoz fordult, hogy megállapítsa, milyen feltételek mellett követelhetnek az egyének kártérítést az államtól az uniós határértékek megsértésével okozott egészségkárosodásért.
Az EU-bíróság egyébként már 2019-ben megállapította, hogy Franciaország 2010 óta folyamatosan túllépi a nitrogén-dioxid éves határértékét. A legfelsőbb közigazgatási bíróság pedig tavaly rekordösszegű, 10 millió eurós bírságot szabott ki Emmanuel Macron elnök kormányzatára, amiért nem sikerült elfogadható szintre csökkenteniük a légszennyezést.
Kokott főtanácsnok úgy véli, hogy az említett párizsi felperes esetében is fennáll állami felelősség, azonban a „közvetlen okozati összefüggést” a panaszos egészségkárosodása és a túlzott légszennyezettség között nehéz lesz bizonyítani. „A tagállam bizonyíthatja, hogy a határértékek ilyen fokú túllépése akkor is bekövetkezett volna, ha időben olyan levegőminőségi terveket fogadott volna el, amelyek megfelelnek az uniós irányelv követelményeinek” - olvasható az indítványban.
A főtanácsnok véleménye nem kötelezi semmire a bíróságot. A gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal.
