Ki ne vágyna hibátlan, sima és egészséges bőrre, amin nem látszanak meg a stressz okozta gyűrődések, ráncok, a napfény hatására kialakuló öregségi foltok, akné után hátramaradó egyenetlenségek, vagy az egykori sérülésekre emlékeztető hegek? Bőrünk sajnos a leggondosabb ápolás - a káros környezeti hatások mérséklése, a belső egyensúly fenntartása, a harmonikus és egészséges étrend, a sok pihenés és a bőséges folyadékfogyasztás - ellenére sem feltétlenül lesz makulátlan. Sőt, ahogy öregszünk, veszít rugalmasságából, feszességéből, és egyre tovább tart a regenerálódása. Ezért fontos, hogy ha megsérül, igyekezzünk a lehető leggyorsabban és leggondosabban kezelni.
Életkortól függetlenül keletkezhetnek olyan "károk" a bőrünkön, amelyek soha nem múlnak el tökéletesen - például egy nagy hasi műtét nyomai -, ahogy olyanok is, amelyek maradéktalanul meggyógyulhatnának, ám az időben elkezdett kezelés híján mégis megmaradnak, mert később nem vagy csak alig korrigálhatók. Ilyenek például a mélyebb sebek után kialakuló hegek.
Amikor bőrünk valóban mindenre emlékszik, és ez látszik is
Óhatatlan, hogy időnként sérüléseket szenvedünk, aminek nyomán kisebb-nagyobb sebek tarkítják testünket. Amikor bőrünk megsérül, az első reakciókat, a fájdalmat és a vérzést követően szinte azonnal beindul az öngyógyító mechanizmus , mellyel bőrünk igyekszik a lehető leggyorsabban regenerálódni. Ennek első lépéseként a sérülés helyén jelentkező vérzés áll el, de hogy ez pontosan meddig tart, az a seb típusától és mélységétől is függ. Ezt követően megindul az olykor 3-4 napig is elhúzódó, gyulladással járó tisztulás, melynek során a szervezetünkbe bejutott szennyeződések és az elhalt szövetek is távoznak.
Miért jó, ha elkerüljük a varasodást?
A sérült bőr felszínén seb képződik, ami alatt megindul a sarjadzás, az új szövetek kialakulása. Ha ebben az időszakban a seb kiszárad, kemény var képződik rajta, ami berepedezhet, lelassítva a gyógyulási folyamatot, egyúttal növelve a hegesedés veszélyét. Utóbbi különösen mély sebek után gyakori. A hegesedést elkerülendő érdemes nedvesen tartani a sebet. E célra már számos speciális hidratáló készítmény kapható, amiket éppen azért fejlesztettek ki, hogy a seb felszínén vékony réteget képezve megakadályozzák annak kiszáradását, és megkössék a felesleges nedvességet. Emellett nyugtatják a bőrt és védik a felülfertőződéstől. A sebzáródás a gyógyulás utolsó állomása: ilyenkor a sérülés helyén kialakul a friss hámszövet.
A nedves seb előnyei
A sebek nedvesen tartása nem új keletű gondolat: már a 60-as években rájöttek, hogy a komolyabb, nagy kiterjedésű horzsolások vagy égési sérülések gyorsabban és eredményesebben - kevesebb maradandó nyomot hátrahagyva - gyógyulnak, ha nem száradnak ki, nem varasodnak. Nedves környezetben ugyanis gyorsabban tudnak osztódni az új hámsejtek, és a friss bőr felszíne is simább, hegmentes lesz. A hegképződés egyébként a seb méretétől és típusától is függ: egy 15-20 centiméteres császáros seb például sokkal nehezebben gyógyul, mint ami mondjuk egy esést követően alakul ki. Előbbinél garantált a hegesedés, utóbbi esetében viszont, amennyiben csak a bőrfelszínt érinti, nem kell hegképződéstől tartani.
Nem szabad megfeledkezni róla, hogy minden seb zavartalan gyógyulásának a gondos ápolás az alapja. Ez magában foglalja a seb alapos kitisztítását - vízzel vagy sebtisztító géllel, spray-vel -, fertőtlenítését és tisztán tartását. Időnként távolítsuk el a felszínéről az elhalt szöveteket, amelyek akadályozhatják a gyógyulását. Ragtapasszal vagy steril kötéssel biztosíthatjuk, hogy a seb védve legyen a külső hatásoktól. A felülfertőződés elkerülése érdekében ezeket bizonyos időközönként cserélni kell. A seb nedvesen tartása azonban nem egyenlő a kötés nedvesen tartásával: amennyiben a kötést nedvesség éri, fontos, hogy mielőbb lecseréljük, ellenkező esetben a seb felületén és környékén elszaporodhatnak a kórokozók.
Honnan tudjuk, mikor marad hátra heg és milyen kezelésre van szükség?
A seb típusától és kiterjedésétől függ, hogy milyen kezeléssel gyógyulhat hatékonyan. Egy horzsolt seb esetében, ami általában csak a bőr legfelsőbb rétegét érinti, elég a fertőtlenítés, a tisztán tartás, és ezek mellett hegmentes gyógyulás várható. Egy vágott seb, ami a bőr mindhárom rétegét érintheti - műtétnél a bőr alatti szöveteket is -, már sokkal mélyebb, ezért nehezebben gyógyul, a seb tisztán tartása is tovább tart és nagyobb odafigyelést igényel. Az egyenetlen sebszélekkel járó típus, például a repesztett seb - amelyet tompa erőhatás, mondjuk egy ütés okoz - szintén nehezebben gyógyul, és jobban oda kell figyelni rá, hogy ne maradjon nyoma. A hegek ugyan idővel halványulnak, ám jellemzően nem tűnnek el teljesen.
Fontos, hogy sose kísérletezzünk a saját bőrünkkel! Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy sérülésünk szakszerű ellátást igényel-e, vagy elég, ha mi kezeljük, kérjünk orvosi segítséget. Így ugyanis elkerülhető, hogy maradandó károsodást okozzunk bőrünknek.
