Ha támad a házi kedvenc

Cicák

A macskák elsősorban bélférgek okozta betegségeket terjesztenek, és (a rosszul átsütött hús és a mosatlan zöldségek fogyasztása mellett) felelősek a terhes nők körében jól ismert toxoplasma terjesztéséért is, amely egy egysejtű élősködő és veszélyt jelent a terhes nők magzatára. Közismert, macskák által is terjesztett paraziták a kullancsok és a bolhák.

A cicák által okozott karmolási sérülések szempontjából két kórokozó érdemel említést, a macskakarmolási betegség kórokozója a Bartonella henselae nevű baktérium, valamint a veszettség vírusa. Előbbi a macska nyálából mosakodás közben kerül a karmára, onnan bőrsérülésen át az ember szervezetébe, ahol lázas betegséget okoz helyi nyirokcsomó duzzanattal. A macskák között a baktériumot bolhák terjesztik.

Szabadon élő rágcsálók

Az Európában legelterjedtebb, szabadon élő rágcsáló a vándorpatkány, amely köztudottan a pestis hordozója volt évszázadokon keresztül. Szerencsére napjainkra ez a betegség teljesen eltűnt, köszönhetően a sikeres patkányirtási hadjáratnak. Vidéken azonban még találkozhatunk patkánnyal, ugyan ez egy másik faj, a fekete patkány, amely a házi egerekhez hasonlóan menekül az ember elől, csupán, ha megfogjuk, akkor harap. Harapásukkal különböző, a nyálukban lévő kórokozót juttathatnak szervezetünkbe például a patkányharapási lázt okozó (Spirillum minus, Streptobacillus moniliformis) baktériumokat, de a jól ismert tetanuszt is átadhatják.

Többek közt egerek harapása útján is terjedhet a fertőző agyhártyagyulladás. Érdemes tudni azonban, hogy a szabadon élő rágcsálók nemcsak harapásukkal adhatnak át fertőzést. Vizeletükkel érintkezve terjed a Leptospirosis (iszapláz), ürülékükön keresztül terjesztik a szalmonellát, különböző férgek és elsősorban azok petéit, továbbá rágcsálók váladékának belégzésével terjed a vérzéses (hemorrhágiás) láz. A rágcsálók élősködői (tetveik, bolhák) terjesztik a rágcsáló kiütéses tífuszt és a már említett pestist.

Házikedvenc rágcsálók

Az előbb tárgyalt kórokozók közül szerencsére a házikedvenc rágcsálók csak lényegesen kevesebbet terjesztenek. Vizeletükkel terjeszthetik a Leptospirosist, amely magas lázzal, esetenként súlyos, halálos máj- és veseelégtelenséggel, savós agyhártyagyulladással járó betegség. Emellett előfordulhat szalmonellás megbetegedés, különböző bőrgombák, Karmolásuk viszont véletlenszerűen gyakoribb, ezért célszerű karmaikat rendszeresen vágni.

Madarak tollától

A madarak által terjesztett betegségek közül feltehetően a legismertebb a madárinfluenza, amelynek állatról emberre terjedése egyenlőre, ritkaságszámba megy, hazánkban még nem is fordult elő megbetegedés. A szabadon élő szárnyasok a rágcsálókhoz hasonlóan, de azoktól eltérő jellegű betegségeket okozhatnak, különösen érintettek a galambok és a vízi szárnyasok.

A kalitkában tartott madarak közül a papagájok, amelyek a legismertebb és leggyakoribb emberre is veszélyes betegséget terjesztik. Kórokozója a Chlamydia psittaci, amely tüdőgyulladásszerű megbetegedést okoz. A betegség tünetei hirtelen lépnek fel, a beteg lázat borzongást, izomfájdalmakat, száraz köhögést panaszol. Gyakran jelentkezik fejfájás. Későbbiekben fulladás előfordul.

Kígyók, békák, teknősök

Az elmúlt tíz évben hihetetlen módon szaporodtak el a díszállat-kereskedésben is beszerezhető egzotikus állatok. Természetesen valamennyi faj ismertetésére és betegségeire nincs keretünk. A kígyókkal külön cikkben foglalkozunk, természetesen ott sem teljes részletességgel. Hüllők esetében azonban említést érdemel a szalmonella betegség, amely ürülékükön keresztül fertőzi az embert és hasmenést, ritkán más súlyos betegséget okozhat.

Védekezés és sebellátás

Szakszerű sebellátással megakadályozhatjuk az elfertőződést, de ehhez egyet s mást a patikából is be kell szerezni... Hogy mit? Itt elolvashatja! Lehetőleg kerüljük a vadon élő állatokkal történő közvetlen érintkezést, még ha szelídnek látszik, se simogassuk meg, mert szándékunkat nem ismerve esetleg támadni fog. Házikedvenceink után mindig mossunk kezet és az ő érdekükben is tartsuk be az alábbi szabályokat:

• mindig adassa be a kötelező védőoltásokat;
• soha ne feledkezzen meg a féregtelenítésről;
• mindig gondoljon az élősködők (kullancs, bolha, atka) irtásáról is;
• ügyeljen az állat higiéniás körülményeire;
• soha ne érintkezzen kedvence vadon élő állattal;
• kerülje a harapást, karmolást.

Kisgyermekesek pedig ügyeljenek arra, hogy:

• a homokozót mindig fedjék le, hogy cicák és más állatok ne használják ürítő helyként;
• a gyerekek soha ne vegyék szájukba a kedvencek játékait, edényeit;
• soha ne hagyják magára a gyereket az állattal;
• csak akkor simogassák, ha kellő körültekintéssel tudják azt.

Ha még is állati sebzést szenvedett legfontosabb a fertőtlenítés és a sebfedés. Mindig mérlegelje, hogy szükséges-e tetanusz vagy veszettség elleni oltás. Vadon élő állatoknál ez elkerülhetetlen!