Ez a legnyomósabb érv az ultrafeldolgozott élelmiszerek ellen

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek amellett, hogy fizikai betegségek okozói, növelhetik a szorongás, a depresszió és a kognitív hanyatlás kockázatát – derült ki egy friss brazil kutatásból.

Bár sok ultrafeldolgozott élelmiszer – késztermékek, gyümölcsízű joghurtok, étkezést helyettesítő rudak és turmixok, hot-dogok, csomagolt kenyerek, fagyasztott készételek, cukorka, energiaszelet, gyümölcsízű joghurt – kielégítheti az édes, zsíros, sós ételek iránti vágyat, egy új kutatás szerint különösen károsak az agyra. A Nutrients folyóiratban megjelent brazil kutatás szerint az ezekre alapuló étrend ugyanis 44 százalékkal növeli a depresszió és 48 százalékkal a szorongás kockázatát – hívja fel a figyelmet a National Geographic.

ultrafeldolgozott élelmiszer, feldolgozott élelmiszer, készétel
Egyszerűbb a készételt megvenni, de megéri? Fotó: Getty Images

Hízlal, betegségeket és függőséget okoz

Az említett kutatás 10 775 embert követett nyomon, eredményei szerint pedig akinél ezekből az élelmiszerekből áll a napi kalóriamennyiség mindössze 20 százaléka, annál 28 százalékkal gyorsabb kognitív hanyatlást okoz, mint azoknál az embereknél, akik kevesebb feldolgozott élelmiszert fogyasztanak. Egy másik tanulmány pedig, amely körülbelül félmillió Angliában, Skóciában és Walesben élő embert követett nyomon, azt találta, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek minden 10 százalékos növekedésével 25 százalékkal nő a demencia kockázata.

A magas kalóriatartalmú étrend elhízáshoz vezethet, ami összefügg a depresszióval. Ennek egyik oka az lehet, hogy a zsírsejtek működésképtelenné válnak, és gyulladást okozó molekulákat szabadítanak fel, amelyek depressziót, szorongást és demenciát váltanak ki.

Közismert, hogy a túl sok só, cukor és telített zsír fogyasztása krónikus gyulladáshoz, magas vérnyomáshoz, magas vércukorszinthez, szívbetegségekhez és 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Amit azonban kevesen tudnak: mindezek a feltételek az agyra is hatnak azáltal, hogy növelik a vaszkuláris demencia kockázatát, vagyis csökkenhet az agy véráramlása. Az olyan adalékanyagok, mint bizonyos mesterséges édesítőszerek vagy a mononátrium-glutamát szintén megzavarhatják az agyat: például a dopamin, a noradrenalin és a szerotonin termelődését és felszabadulását, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a mentális és érzelmi jólétet. Egy másik probléma az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel, hogy függőséget okozhatnak. A természetben előforduló ételekben nincs sok cukor és só. Ha ezt hozzáadjuk az élelmiszerekhez, az agyad egyszerűen elveszíti az irányítást ezek felett az ételek felett.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +8 °C
Minimum: -2 °C

Délnyugat felől növekszik a fátyolfelhőzet, az ország keleti felén vastagszik is a felhőtakaró, általában néhány órás napsütésre számíthatunk. Csapadék nem valószínű. A délkeleti szél elsősorban az Észak-Dunántúlon élénkül meg.A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 12 fok között alakul. Vasárnap sem érvényesül még fronthatás, nyugodt marad az orvosmeteorológiai helyzet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!
kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.