Bárkivel előfordulhat, hogy elesik – a tipegőknél ez például a természetes mozgásfejlődés része -, de az idősebbeket a szokásosnál is jobban veszélyeztetik ezek a balesetek. Nemcsak azért, mert esetenként szabad szemmel is jól látható, fájdalmas sérüléseket okozhatnak (például zúzódásokat, töréseket, ficamokat ), de ők általában nehezebben gyógyulnak fel, és az esetleges szövődmények is jobban veszélyeztetik őket.
A szövődmények között találhatjuk az izomvesztést, de a hosszas ágynyugalom miatt akár tüdőgyulladás, felfekvések, vagy kiszáradás is jelentkezhet náluk.
Milyen tényezők játszhatnak közre az esésekben?
A külső tényezők (például a csúszós utak, a rosszul elhelyezett szőnyegek vagy az óvatlan mozdulatok) mellett nagyon nagy szerepe van az öregedéssel együtt járó fiziológiai változásoknak is. Ezek a változások részben természetesek, részben pedig valamilyen betegséggel összefüggőek. Az egyensúlyérzék gyengüléséhez például a stroke, a Parkinson-kór vagy a neuropátia is hozzájárul. Az idősebbeknek általában rosszabb a látása és a reakcióideje, és a szedett gyógyszerek is megnövelhetik az esések rizikóját.
Szerencsére, esni meg is lehet tanulni. Több keleti harcművészetnek is fontos elemét képezi az eséstechnika, és ezeket a technikákat még azok is megtanulhatják, akik egyébként az adott harcművészet többi elemét nem kívánják elsajátítani. Az egyedülálló Esések Iskolájában néhány óra alatt elsajátíthatóak azok az alaptechnikák, melyek segítségével megelőzhetőek a komolyabb sérülések . A speciális mozgásforma emellett növeli az egyensúlyérzéket és az önbizalmat is, így az eséstől – és általában a mozgástól – való félelemet is csökkenti.
