Ennyivel korábban halnak meg a szegények

Egyedülálló magyar kutatás készült, amely a települések szintjén mért jövedelmi különbségek és a várható élettartam kapcsolatának időbeli alakulását vizsgálta.

Vajon milyen összefüggés van a jövedelem, a lakhely és a várható életkor között? Átlagosan miért halnak meg fiatalabban azok, akik szegényebb térségekben élnek? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Egészség és Társadalom Lendület-kutatócsoport munkatársai, Bíró Anikó, Hajdú Tamás és Kertesi Gábor, illetve Prinz Dániel, a Harvard Egyetem kutatója. Áprilisban publikált tanulmányukról pedig az Index számolt be elsőként.

Ennyivel növeli a tanulás a várható élettartamot Komoly morális kérdéssel is szembe kell néznie annak, aki nem engedi vagy ösztönzi a gyermekeket, hogy továbbtanuljanak. A 25 éves korban várható hátralévő életévek számát ugyanis a képzettség alaposan befolyásolja. A magyar adatok szörnyűek. Részletek itt.

Elemzésükhöz 20 kategóriába sorolták az ország lakóit aszerint, hogy milyen jövedelmű településen laknak. Értelemszerűen a skála aljára kerültek a legszegényebbek, felülre pedig a leggazdagabbak. Ehhez a felosztáshoz a kilencvenes évek legeleje óta rendelkezésre állnak Magyarországon az egyes településeken lakó emberek jövedelmi adatai, melyeket az infláció hatását ellensúlyozandó átszámolták 2016-os forintértékre. Majd mindezt összevetették az adott település halálozási statisztikáival.

A szerzők minden esetben a 45 éves korban várható élettartamot számolták ki, mivel arra voltak kíváncsiak, hogyan alakul a közép- és időskorúak halandósága. A 90-es években (1991 és 1996 között), illetve az előző évtizedben is vizsgálódtak (a 2011 és 2016 közötti időszakot nézték). Eredményeik szerint a 2011-16-os időszakban a nők várható életkora a legszegényebb településeken 77,8 volt, míg a leggazdagabb tájakon 82,4. Férfiaknál ez a két szám: 70,8 és 77,7. A 90-es évek adataiban szintén megfigyelhető ez a különbség, de kisebb mértékben: nők esetében 2,4 év volt a differencia a legszegényebb és leggazdagabb területek között, férfiaknál pedig 5,9.

A leggazdagabbak 5-7 évvel tovább élnek, mint a legszegényebb településeken lakók. Fotó: Getty Images
A leggazdagabbak 5-7 évvel tovább élnek, mint a legszegényebb településeken lakók. Fotó: Getty Images

Az életmód és az ellátás is rosszabb a szegényebb régiókban

A kutatók nem elégedtek meg a számokkal, az okokat is igyekeztek felderíteni, ezért tanulmányuk második részében a várható élettartam különbségeit összehasonlították több olyan faktorral, amelyek szintén összefüggnek a jövedelemmel, illetve lakóhellyel. Szinte az összes feltárt különbség az egészségre vezethető vissza. A hosszas elemzésekből kiderül, hogy a legszegényebb településeken élők átlagosan egészségtelenebb életmódot folytatnak (kevesebbet sportolnak, többet dohányoznak), de több olyan körülmény is van, amely nem választás, szokás kérdése, hanem kényszerűség, például a fűtés és az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége.

Az alacsony jövedelműek inkább fával, szénnel és egyéb anyagokkal fűtenek (és lélegzik be az égéstermékeket), továbbá nehezebben jutnak el orvoshoz. A legszegényebb településeken több mint négyszer több a betöltetlen háziorvosi praxis, messzebb található a gyógyszertár, a rendelő, az itt élők pedig gyakrabban nem képesek megvásárolni a szükséges gyógyszereket, sőt a mentő is lassabban ér ki hozzájuk. A gazdagabb helyeken azért is magasabb a várható életkor, mert az emberek több pénzt tudnak költeni az egészségükre, illetve több szűrővizsgálatra járnak.

A tanulmány szerzői mindezek alapján felhívják a figyelmet arra, hogy jelentősen csökkenthető lehetne a szegények halálozási aránya, ha az illetékesek nagyobb hangsúlyt helyeznének a körükben gyakoribb betegségek megelőzésére. Emellett természetesen fontos lenne azt is biztosítani, hogy a súlyos, de kezelhető betegségeket időben felismerjék és kezeltethessék az alacsony jövedelműek is.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +18, +29 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt nyugat felől csökken a felhőzet, de keleten elszórtan záporok kialakulása várható. Délután tovább szakadozik, csökken a felhőzet, hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 18, 29 fok között alakul. Késő este 11, 18 fok lesz. Kedden ugyan markáns front nem érkezik, a körülmények viszont kettősfront jellegű légköri helyzethez hasonlítanak. Felerősödhetnek a keringési és vérnyomáspanaszok, nyugaton migrén, keleten görcsös fejfájás jelentkezhet. Többen alvásproblémákkal küzdhetnek, a szabadban ingadozó hő- és komfortérzettel érdemes számolni. Gyakori lehet az ingerlékenység is. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció