Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) hiánylistáján csak az idén 190 készítmény több száz kiszerelése szerepelt. Köztük olykor olyan "életmentő" vakcina is, mint az agyhártyagyulladás elleni, illetve a tetanuszoltás. Például a Bexsero hiányát, amely az agyhártyagyulladás baktériumának B-törzse ellen nyújt védelmet, január óta csak néhányszor néhány hétre sikerült megszüntetni - hívja fel a figyelmet a Népszava .
Felpörgette a feketepiacot is
Gyógyszerhiánnyal időnként a világ szinte minden országa küzd, ellátási zavar pedig többek között azért is felléphet, mert a politikai döntéshozók meggondolatlanul nyúlnak bele a gyógyszerpiac megregulázásába. Emiatt a gyártók oda viszik a készleteiket, ahol többet kaphatnak értük. Ilku Lívia, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezetője a lapnak úgy nyilatkozott: a másutt jobban eladható szereknek az utóbbi években felpörgött a fekete exportja is. A hazai készletek illegális külföldre juttatása oda is vezethet, hogy a magyar betegek időről-időre nem jutnak népszerű nyugtatókhoz, fájdalomcsillapítókhoz, keringési betegségekre ható szerekhez.
Időnként a rendkívül fontos, rákgyógyításhoz használt szerekből is hiány mutatkozik. A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének tavalyi elemzése szerint a 490 onkológiai készítményből a vizsgált időpontban 49 volt elérhetetlen. Egy-egy ilyen szer átlagosan 589 napot tölt a hatósági hiánylistán. Botz Lajos professzor, a Pécsi Tudományegyetem gyógyszerészeti intézetének igazgatója szerint a kórházi-klinikai gyógyszerészek 99 százaléka tapasztalt termékhiányt az elmúlt évben. 63 százalékban heti vagy akár napi szinten, ami a gyógyszerészek 50,7 százaléka szerint a betegellátásra is közvetlen negatív hatással van.
