"Egy kurzuson tanították, ahol a tűzoltókat készítették fel elsősegélynyújtásra. Ha valaki megég - legyen az bármilyen nagy terjedelmű - legelőször a megégett részt folyó hideg víz alá kell tartani, míg a megégett bőr lehűl. Azután egy tojásfehérjét kicsit felverünk habnak, - csak hogy könnyebb legyen kenni. Több rétegben rákenjük a megégett felületre" - így indít az a talán jóindulatúan íródott tanács, mely égési sérülések ellátására egyedüli és üdvözítő megoldásként tojást javasol használni.
"Hogy honnan származik ez a tévhit, nehezen kideríthető. Remélni tudjuk, hogy nem elsősegély-tanfolyamon tanítják. Ha ugyanis az égések szakszerű ellátásával vetjük össze a módszert, megállapíthatjuk, hogy vagy hatástalan vagy veszélyes. Ez attól függ, hogy milyen jellegű, mélységű és súlyosságú égés kezelésére használjuk" - írja a Ködpiszkáló Blog állandó szerzője egy friss posztjában .
A szakember a szakirodalmat idézi, mely szerint az égési sérülés mélységét első-, másod- vagy harmadfokú égésként határozzuk meg. - "Az elsőfokú égés a legfelszínesebb: mindössze a bőr legfelső rétegét érinti. A másodfokú égés a bőr középső rétegéig terjed. A harmadfokú égés károsítja a bőr mindhárom rétegét, általában elpusztítja a verejtékmirigyeket, a szőrtüszőket és az idegvégződéseket is. Az égéseket enyhének, közepesnek vagy súlyosnak is osztályozhatjuk. A súlyosság határozza meg, milyen gyógyulásra lehet számítani, és mely szövődmények fordulhatnak elő. A súlyosság meghatározásánál figyelembe veszik, hogy mekkora testfelületet érint az égés. Egyébként mindezt kicsit részletesebben mindenkinek tudnia kell(ene), aki a jogosítványa megszerzéséhez elsősegélyvizsgát tett" - magyarázza, majd ebből kiindulva értelmezi a tojásfehérjés módszert.
"Az enyhe, felszínes égési sérülés esetén az első lépés az égés lehűtése, amely célra hideg víz alkalmazandó. Széles körben elterjedt tévhit, hogy erre a tejföl is kiváló, de alkalmazása hosszú távon többet árt, mint használ: zsíros réteget képez az égett bőrön, elzárja azt, lassíthatja a gyógyulást. Egyszerűbb esetben a hűtésen, az égett felület megtisztításán kívül vény nélkül kapható, a fájdalmat enyhítő, a gyógyulást gyorsító permetek alkalmazása elegendő, de ha az égésen seb keletkezik, és az elfertőződik, orvoshoz kell fordulni. Mélyebb, súlyosabb égés esetén azonnali orvosi segítségre van szükség. Az orvos érkezéséig a legtöbb, amit tehetünk, hogy lehűtjük az égett felületet, és nem nehezítjük meg a kezelést "jól bevált" házi receptek alkalmazásával (pl. habveréssel és -kenéssel)" - írja.
Ha súlyosak az égési sérülések, kollagén lehet a megoldás, ám szigorúan steril változatban, semmiképpen nem a hűtőből előkapott tojásfehérje formájában, melyen hemzseghetnek a kórokozók. - "A tojásfehérje nem tartalmaz kollagént, fehérjéi más összetételűek és tulajdonságúak, így kollagén helyettesítésére nem alkalmas" - világosít fel a szakember, majd hozzáteszi, a felszínes égésen amúgy sem segít a kollagén, a tojásfehérje pedig ugyan nem veszélyes, de bizonyosan nem használ.
