Egy fővárosi szeméttelepen végzett kutatással mérték fel, hogy a magánszemélyek és a cégek mennyire bánnak elővigyázatosan az adatokkal , mennyire figyelnek oda a biztonságos megsemmisítésre, és változott-e bármi is az uniós adatvédelmi rendelet bevezetése óta. A kutatás során 200 kilogramm szelektíven gyűjtött papírhulladékot néztek át, amelyből 30,8 kilogramm tartalmazott érzékeny adatokat. 2015-ben 37 kilogrammnyi papíron találtak személyes adatokat, tehát az elmúlt 4 évben nem történt lényeges változás az adatkezelési szokásokban az adatok biztonságos megsemmisítését illetően.
Nem vigyázunk eléggé az adatainkra
A legnagyobb probléma a családi vállalkozásoknál van. Ebben az esetben ugyanis gyakran együtt kezelik a magán és a céges iratokat. A közlemény szerint a 30,8 kilogramm, érzékeny adatokat tartalmazó iratok között leginkább kitöltött szerződések, együttműködési megállapodások, éves beszámolók, személyes okmányok, céges pályázatok és adópapírok voltak.
De még a nagyobb vállalatok is gyakran követnek el hibákat: a kidobott iratok között szerepeltek például tervrajzok is, benne a biztonsági berendezésekről és a tartószerkezetről szóló jegyzetekkel.
Azonban a magánszemélyek is meglehetősen hanyagul bánnak dokumentumaikkal. Gyakran kerül ugyanis a papírhulladék közé orvosi lelet , gyógyszerrecept és szövettani eredmény is, ezeken pedig sokszor a beteg összes személyes adata - név, születési idő, TAJ-szám - szerepel. Pedig jobb lenne, ha erre nagyobb figyelmet fordítanánk, mert a megsemmisítés nélkül kidobott dokumentumok óriási kárt okozhatnak. A papírokon szereplő adatokkal ugyanis könnyen visszaélhetnek.
