Szokás szerint idén is március végén térünk át a nyári időszámításra, amikor is egy órával állítjuk előrébb az órákat, azaz az átállítás napján egy órával kevesebbet alszunk. A nyári időszámítást eredetileg energiatakarékossági okokból vezették be, mára azonban sokan több szempontból is megkérdőjelezik hatékonyságát.
A nyári időszámítás általában március utolsó hétvégéjétől október utolsó vasárnapjáig tart. Energiatakarékossági okokból vezették be, az ébren és munkában töltött napfényes órák számának emelésétől ugyanis megtakarítás várható. De más előnye is lehet az óraátállásnak, például az, hogy csökkenhet a közúti balesetek száma, ha többet vezetünk világosban. Sőt ha kevesebb időt töltünk sötétben az utcán, kevesebb bűncselekmény történhet.
Az érvekre azonban számos cáfolat is érkezett. A nyári időszámításra való átállás utáni héten több szerencsétlenség és halálos baleset történik - számolt be egy egyesült államokbeli és egy kanadai felmérés eredményéről Novák Márta alváskutató. A Torontói Egyetem alvászavarokkal foglalkozó pszichiátere hozzátette: akár egy teljes hétig szenvedi meg a szervezet a tavaszi óraátállítás hatásait. Ilyenkor csökken az emberek teljesítménye és gyakoribb a nappali álmosság.
Novák Márta szerint érdemes lenne átgondolni az óraátállítás szükségességét, mára azonban több ellenérv is megfogalmazódott világszerte, és nem csak a pszichiáterek szájából.
Egy amerikai tanulmány szerint az óraátállítás már nem csökkenti a háztartások energiafelhasználását, sőt inkább növeli azt, a légkondicionálók elterjedése miatt, amelyeket döntően nappal használnak az emberek.
A nyári időszámítás ötlete elsőként a XX. század elején, az Egyesült Államokban merült fel. Magyarországon először már 1916-ban bevezették, később azonban többször eltörölték. 1980-óta alkalmazzuk.
