A jelenlegi magyarországi kullancsállomány lényegesen nagyobb, mint 10-15 éve volt. Ez a szakember szerint a talaj menti fagyok hiányával magyarázható.
Indul a rajzás
A kullancsoknál február végén, március elején elindul a nagy tavaszi rajzás, amely augusztus közepéig tart, amikor is a kánikula elől pár hétre elvonulnak. A kánikula után pedig megkezdődik egy kisebb lefutású őszi rajzás, amely november végig tart. A természettől azonban nem félni kell, hanem fel kell készülni a veszélyeire - emelte ki Kapiller Zoltán. Ennek megfelelően azt tanácsolja, hogy a túrázásokra vigyünk magunkkal kullancseltávolító eszközt is.
Nem mutatták ki a krími-kongói vérzéses láz vírusát
A Magyar Kullancsszövetség elnöke az M1 műsorában kiemelte azt is, hogy a kullancsok egyre több betegséget hordoznak, és példaként említette, hogy a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói a krími-kongói vérzésesláz-vírust is beazonosították egy Margit-szigeten talált kullancsban. A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja Evolúciótudományi Intézetének (MTA ÖKEI) munkatársa és a PTE virológusai azonban cáfolják ezt a hírt. Közleményükben azt írják, hogy Kapiller Zoltán István több fontos információt mosott össze keddi nyilatkozatában.
A tudósok valóban megtalálták a vírust terjeszteni képes kullancsfaj ivarérett nőstény példányát 2009-ben egy Margit-szigeten élő sünön, de a vírus magyarországi jelenlétét nem mutatták ki. A PTE virológusai kutatásokat végeznek, de eddig kizárólag a nevezett vírus vagy azzal szoros rokonságban álló vírusok ellen termelődött antitesteket azonosították a vadnyulakban és a rágcsálókban.
A krími-kongói vérzéses láz vírusának magyarországi jelenlétéről tehát szó sincs. A Magyar Kullancsszövetség elnöke emellett abban is tévedett, hogy a fertőzött kullancs által megcsípett emberek továbbterjeszthetik a betegséget cseppfertőzéssel. A krími-kongói vérzéses láz ugyanis jellemzően közvetlen kontaktus - elsősorban vér - útján terjed emberről emberre - írták a szakértők.
