Még belegondolni is borzasztó, hogy mit él át a szülő vagy hozzátartozó, akit éjnek évadján azzal hívnak fel, hogy baleset történt a szomszéd városba vezető úton, és az egyik sérült feltehetően a gyermeke vagy valamelyik szerette. Ráadásul ha a telefonáló a rendőrség vagy a mentőszolgálat nevében mutatkozik be, akkor senkinek sincs oka kételkedni. Legfőképp abban az idegállapotban, amilyenben azokban a másodpercekben van.
Ez történt egy évvel ezelőtt Zsuzsannával is, aki később "Sikítozva, őrjöngve, könnyeimet nyelve agonizáltam" címen közzétette történetét, hogy felhívja mások figyelmét az átverésre. Szerencsére a kétgyermekes édesanya esetében hamar kiderült, hogy csalásról van szó, ennek ellenére leírhatatlan fájdalmat érzett és a poklok poklát élte át, amikor közölték vele, hogy egy fiatal hölgynek leszakadt az egyik karja és összetört a medencéje. Hogy most várják a mentőhelikoptert, és hogy a sérült egyfolytában az anyukájával akar beszélni.
"Ma reggel 6 óra pár perckor csörgött otthon a vezetékes telefon. (Már ez ijesztő volt, mert még a család sem szokott ilyen lehetetlen időpontban telefonálni.) Németh Zsolt néven bemutatkozott valaki a rendőrkapitányságról. Azt mondta, hogy súlyos autóbaleset történt Dunaújváros és Mezőfalva között Nagyvenyimnél. Az autóban súlyosan megsérült egy fiatal nő és egy férfi. Lehet-e valamelyik a gyerekem? - kérdezte. Na, amit ezekben a másodpercekben éreztem... Nem kívánom senkinek. Kérdeztem a nevüket, hogy kik ültek az autóban, de állítólag minden irat elégett. A táskában ezt a számot találták. - A fiam alszik a szobájában. A lányom nem mondta tegnap, hogy mennének Venyimre" - így kezdődik Zsuzsanna története, akiéhez számtalan hasonló sztori kering a neten és a közösségi oldalakon.
"Akkor hadd beszéljek vele! - ordítottam. - Felhívom a mobilján, jó? Erre ő közölte, hogy a lányom mobilja elégett, viszont van a kollégáknál egy szolgálati telefon, amit ha feltöltök, akkor tudok beszélni a lányommal. - Én olyat nem tudok csinálni! Mondja meg, hova menjek, hogy láthassam Őt! Halál nyugodtan mondta nekem, hogy írjam fel a telefonszámot, és akkor egy benzinkúton is feltölthetem. Aztán nem tudom mi történt velem, de megkérdeztem, hogy a lányomnál milyen táska van? Hm? Közben bekapcsoltam a mobilomat, és hívtam a lánykámat. - Szia Anyuci! - szólt bele a telefonba. - Uram, itt van a lányom, hallja?!! - ordítottam. Erre letette. Teljesen ledermedtem, potyogtak a könnyeim. Lillus is megijedt, hogy miért sírok ennyire."
Dr. Csató Gábor a Házipatika.comnak megerősítette, hogy a mentőszolgálat soha nem tesz ilyet. "Mi ilyennel biztosan nem hívunk és nem is hívtunk fel senkit. Olyan előfordul, hogy a hozzátartozó kérésére telefonálunk valakinek. Ebben az esetben a bajtárs telefonál, és odaadja a készüléket a sérültnek. Olyan sincs, hogy elvegyük valakitől a telefonját, és abból hívogassunk fel másokat. Ez nálunk nemcsak, hogy nem szokás, de tiltott is. Ezek sajnálatos visszaélések az emberek jóhiszeműségével és szeretetféltésével. Nagyon szomorú, hogy ilyenek vannak" - nyilatkozta az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, majd pedig elmondta, mit tehet, akire ráijesztenek a csalók.
"Ha valaki a hozzátartozója után érdeklődik a Mentőszolgálatnál, arról tudunk nyilatkozni, hogy az adott helyen történt-e baleset vagy sem. A kórházat is érdemes felhívni, ott is lehet tájékozódni. Betegneveket sajnos egyik esetben sem adhatunk ki, de a körülményeket lehet és érdemes is tisztázni, hogy kiderüljön, valós volt-e a hívás.
Azt gondolom, két keresztkérdéssel ki lehet deríteni, hogy hiteles volt-e a hívás. Meg lehet kérdezni például, hogy szőke hajú-e a sérült. Hogy 20 éves, avagy 40. Nyilván egy ilyen helyzetben senki sem gondol arra, hogy esetleg át akarják verni. De sajnos megtörténik! Mi nem teszünk ilyet, és soha nem is tettünk. Olyan már előfordult, hogy odaadtuk a mobilunkat valakinek, hogy beszéljen a hozzátartozójával, mert eltört a telefonja. Ez a mi jófejségünk. De máshogyan nem kommunikálunk a hozzátartozókkal.
Ha telefonon valaki pénzt kér, rögtön el lehet kezdeni gyanakodni. Ennyi egészséges gyanú mindenkiben kell legyen, hiszen nem ez az útja egyik szolgáltatónak, egyik egészségügyi területnek sem" - mondat Csató Gábor.
