Az amazóniai erődirtásnak két fő oka van. Az egyik a brazil szójaipar, amely az Amazóniától délre elterülő Cerranón, a szavannás övezeten tarol le mindent. A másik, hogy az esőerdő szegélyén egy széles övezetben a fő exportcikk, a marhahús, ami miatt minden évben újabb darabot vesznek el az erdőből. A kettő pedig valójában ugyanaz a jelenség, a megtermelt szója 80 százalékát ugyanis takarmányként használják fel, vagyis közvetetten azt is hússá "alakítják át" - írja az index.hu .
A húsipar rendkívül szennyezi a környezetet
Amikor húst eszünk, ahelyett, hogy közvetlenül vinnénk be a szervezetünkbe a növényi proteint, előbb azt állati proteinné alakítjuk át, ami nem túl gazdaságos művelet. Ha a szóját, mondjuk, tofu formájában közvetlenül fogyasztja el az ember, annak átlagosan 25-ször kisebb a környezetterhelése, mintha szarvasmarhának adnánk, majd azt fogyasztanánk el. A globális húsfogyasztás hatalmas terhet ró a környezetre: a kérődzők sokat emlegetett metántartalmú böfögése egy dolog, de ott van mellette a műtrágyázás, a húsfeldolgozás, szállítás, csomagolás, nem beszélve az erdőirtásokról. Az élelmiszerlánc teljes kibocsátása a becslések szerint évente nagyjából 14 milliárd tonna szén-dioxid, a teljes emberi eredetű üvegházhatású kibocsátás 25-30 százaléka.
Hogy az állati alapú táplálkozás jóval kevésbé kifizetődő, sokkal nagyobb a területigénye és az ökológiai lábnyoma, már abból is kiderül, hogy globálisan az állattenyésztés veszi igénybe a mezőgazdasági területek 80 százalékát, miközben a bevitt kalóriáknak csak a 20 százalékát adja.
A szakértői becslések egyetértenek abban, hogy az állattenyésztésen belül messze a marhatenyésztés a legszennyezőbb, önmagában felel a mezőgazdasági szén-dioxid-kibocsátás 65-77 százalékáért. A marha üvegházhatású gázkibocsátása hétszer rosszabb még a sertéshúsnál is, nem beszélve a baromfiról, halról, gabonáról vagy az ebben az értelemben legtisztább hüvelyesekről.
Csak az étrendünk átalakítása segíthet
Vissza a szójához: 100 gramm protein előállításához marhából 164, tofuból viszont csak 2 négyzetméterre van szükség évente átlagosan, miközben a marhák tenyésztéséből és feldolgozásából 50, a szója termesztéséből és feldolgozásából 2 kilogramm szén-dioxid-ekvivalens termelődik. Ha az egész világ növényalapú étrenden lenne, negyedannyi termőterületre lenne szükség, mint most, az egész mezőgazdaság üvegházhatású gázkibocsátása pedig a becslések szerint megfeleződne. Az ENSZ klímaügyi szakértői testülete, az IPCC augusztusban kiadott nagy jelentése szerint a globális felmelegedést két fokon belül tartani is csak akkor van némi esély, ha az emberi étrend is jelentősen átalakul.
