Utazni jó!
Minél távolabb vagyunk otthonról, annál nehezebb a biztonságunkat fenyegető nehézségeket legyőzni. Okosabb hát jó előre felkészülni a lehetséges veszélyekre, hogy valóban gondtalanul élvezhessük akár az egzotikus kalandokat is. Az első és legfontosabb teendő a tervezés szakaszában a minél szélesebb körű tájékozódás arról a térségről, amelyet kiválasztottunk. Mire lehet ott számítani, milyen ellátást kaphatunk, milyenek lesznek a higiéniás körülmények, iható-e a csapvíz, milyen élelmiszerekkel kell vigyázni, vannak-e ott fenyegető járványos betegségek, esetleg az utazókra, nyaralókra leselkedő egyéb veszélyek, mérgükkel ölő vagy támadó kedvű állatok, mérgező, allergén növények stb. Ha tudjuk, mire kell felkészülni, könnyebb a megelőzés.
Kötelező és ajánlott oltások
Az utazások előtt kötelező és ajánlott oltások nem járnak különösebb kellemetlenséggel, legfeljebb az utánajárásra kell megfelelő időt hagyni. A hasznuk viszont felmérhetetlen, akár (például a hepatitiszoltás esetében) még a szomszédos tengerparti országokba utazva is, hát még, ha olyan vidéket választunk úti célnak, amelyeken még honosak az Európában már nemzedékek óta ismeretlen vagy örvendetesen ritka betegségek.
Az elővigyázatosságot indokolja, hogy épp ezeken a területeken (elsősorban Afrika és Dél-Amerika egyes országaiban) alacsonyabb szintű az egészségügyi ellátás, külföldiként korlátozottabbak a betegek egészségügyi és szociális jogai, és a betegségek kezelései igen költségesek is. Az adott éghajlati övezeten és a célországon belül az sem mindegy, hogy nagyvárosba, idegenforgalmi központként nemzetközivé vált tengerpartra vagy az inkább csak az őslakosok által lakott dzsungelbe, trópusi hegyvidékre készülünk.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Fontos, hogy mikor indul, és mennyi időt szándékozik ott tölteni az utazó: egy háromnapos kongresszusra aligha kell akkora előkészület, mint egy hónapos országjárásra. A tanácsadás során megvizsgálják az illető anamnézisét is, jelenlegi egészségi állapotát, nincs-e az adott oltásoknak valamilyen ellenjavallata. Sárgaláz -, hepatitis A, B -, veszettség, gennyes agyhártyagyulladás, kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, agyhártyagyulladás , diftéria, tetanusz, tífusz, kolera, gyermekbénulás, kullancs okozta agyvelőgyulladás és bárányhimlő elleni oltások kerülhetnek szóba.
Újabban, a kelet-ázsiai térségben előforduló aggasztó megbetegedések, járvánnyal fenyegető kórokozók miatt bizonyos esetben az utazás előtt ajánlott az influenza és a tüdőgyulladás egyik kórokozója elleni oltás is. A hazai jogrendszer külföldi utazás során egyetlen kötelező védőoltást szabályoz, ez pedig a sárgaláz elleni, amelyet Közép-Afrika és Dél-Amerika bizonyos országaiba készülők kötelesek beadatni. Külföldi országok más fertőző betegségek elleni védőoltást is kötelezővé tehetnek, illetve javasolhatnak. Így például Szaud-Arábiában vízumot sem adnak agyhártya-gyulladás elleni védőoltás nélkül.
Tudnivalók
Arról, hogy melyik országban milyen kötelező és javasolt védőoltást írnak elő, az www.oek.hu ), az utazási irodák, valamint a követségek honlapjain és irodáiban, és útikönyvekben kaphatnak bővebb felvilágosítást.
Sárgaláz elleni oltást csak Budapesten, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontjában (1097 Budapest, Gyáli u. 5 -7.) lehet kérni. Itt minden más oltás is helyben megkapható! Utazással kapcsolatos oltásokat a fővárosi és a megyei ÁNTSZ Oltóközpontjai is végeznek, és azok egy része (pl. hepatitis A és B, kullancs terjesztette agyvelőgyulladás) a háziorvosnál is beadatható. Az oltásokat - a vakcinák különböző időtartamú hatóideje miatt - legalább az utazás előtt öt héttel hamarabb meg kell kezdeni. A kiállított Nemzetközi Oltókönyvet az adott országban kérhetik, azt az utazás során magunknál kell tartani. A kötelező védőoltásokat leszámítva az oltásra jelentkezés önkéntes.
Az úti készülődés részeként állítson össze egy kis úti gyógyszertárat a sürgős szükség esetén alkalmazható gyógyszerekkel. Legyen benne alkalmas görcsoldó, hasfogó, bélfertőtlenítő, lázcsillapító, fájdalomcsillapító, esetleg antibiotikum, rovarriasztó, fényvédő krém, vízfertőtlenítő.
Egyes védőoltásokról
A hepatitis A (fertőző májgyulladás) elsősorban az arab országokban, Indiában, Ázsiában és Közép-Amerika egyes országaiban fordul elő. A helyi körülmények, étkezési szokások, az ivóvíz minősége jelentősen befolyásolja a fertőzés lehetőségét.
A hepatitis B vírus vérrel, szennyezett eszközökkel és testváladékokkal vihető át. Különösen ajánlott azoknak a külföldre utazóknak, akik betegségük (pl. cukorbetegség) révén külföldön is szorulhatnak orvosi kezelésre. Teljes védelmet három oltással lehet biztosítani, ezért azt időben el kell kezdeni - ajánlják a Szent László Kórház szakorvosai.
A tetanuszoltás tíz évig nyújt védettséget, és elsősorban azoknak ajánlott, akik baleset veszélyével járó külföldi útra (kerékpártúra, természetjáró kirándulás, hegymászás) indulnak. Szintén a biciklivel, motorral - elsősorban Ázsiában és Dél-Amerikában - közlekedőket veszélyezteti a veszettség is, ezért ez az oltás is javasolt, méghozzá három fázisban, a 0-7-21. napokon. Ételekkel és vízzel terjed a tífusz is, amely ellen a vakcinát a Dél-Amerikába és az Ázsiába utazóknak ajánlják. A malária ellen nem védőoltással, hanem tablettával lehet védekezni, amelynek szedését az utazás előtt kell megkezdeni, és a lappangási idő miatt a hazaérkezést követő négy hétig kell folytatni. A Sri Lankára utazóknak például javasolt ez a gyógyszer. A sárgaláz elleni védőoltás kötelező azoknak, akik Közép-Afrika és Dél-Amerika bizonyos országaiba készülnek.
Legkésőbb tíz nappal az indulás előtt kell beadni a vakcinát, ami tíz éven keresztül nyújt védettséget. Az oltás kilenc hónapos kortól adható, nem kaphatják azonban az immunhiányosok, a várandós kismamák és a tojásallergiások.
Jet lag és trombózis - a repülés veszélyei
Azoknál az utazóknál jelenthet gondot az időátállás (jet lag), akik több, mint három időzónán haladnak át és a repülés gyorsasága miatt a szervezetüknek nincs ideje alkalmazkodni a változáshoz. Ha ugyanekkora távolságot valaki gépkocsival vagy hajón tesz meg, a probléma nem jelentkezik. Legjellemzőbb tünete a kimerültség, az ingerlékenység, az alvási nehézségek és fejfájás. Célszerű ezért már egy-két nappal az utazás előtt megpróbálni az időzónához igazodni: az útiránynak megfelelően korábban vagy később lefeküdni.
Ha nem is gyakran fordul elő, de mindenképpen ismerni kell az utazási trombózis veszélyét is. Nemcsak hosszú repülőutakon, hanem órákig az autóban ülve (például dugóban vesztegelve) autóbuszon vagy vonaton is kialakulhatnak vérrögök a láb és a medence vénáiban, amelyek esetleg elmozdulva a tüdőbe is juthatnak, és ott súlyos állapotot, tüdőembóliát okozhatnak.
Olykor az utazás kezdetén még semmilyen tünet nem utal rá, és az utazás befejezte után akár egy-két héttel is jelentkezhet - így nemcsak azoknak érdemes gondolni rá és néhány egyszerű eszközzel megelőzni, akiknél már korábban jelentkezett hasonló megbetegedés tünete, hanem a teljesen egészségeseknek is. Nem kell nagy dolgokra gondolni: időnként fel kell állni, néhány egyszerű tornagyakorlatot, mozdulatot tenni, hogy a keringés a hosszas üléstől elzsibbadt végtagokban is helyreálljon. Szükség lehet kompressziós harisnya használatára is. Mindkét bajt segít elkerülni, ha a repülőn sok folyadékot iszunk, és mellőzzük a túlzott kávé- és alkoholfogyasztást.
A fertőzések elkerülhetők
A meleg éghajlatú területekre illetve a trópusokra utazók leggyakoribb kellemetlensége az ételfertőzésből eredő hasmenés, gyomorhurut. Ez azonban néhány - az utazás élményét semmivel sem csökkentő - elővigyázatossági intézkedéssel elkerülhető. Ezekben a térségekben egész országrészek vannak egészséges vezetékes ivóvíz nélkül, így talán az a legfontosabb, hogy csak palackozott vizet fogyasszon az utazó.
Nemcsak szomjoltáskor kell erre vigyáznia, hanem fogmosáskor, sőt, a nyers ételek, zöldségek, gyümölcsök megmosásakor is. Ha olyan területen jár valaki, ahol nem jut palackozott vízhez, vízszűrő berendezés, fertőtlenítőszer használatával és alapos forralással segíthet magán. Nem tanácsos utcai árustól élelmiszert vásárolni, kerülendő a jégkocka, a fagylalt, a nyers hús, a majonéz fogyasztása. A dohányosoknak arra is érdemes ügyelni, hogy mossanak kezet, mielőtt a cigarettához nyúlnak.
Veszélyes állatok
A forró égövi természetes édes vizekben, folyókban, tavakban fürödni nem tanácsos. Nemcsak a fertőzésveszély miatt, hanem mert a krokodilok és egyéb támadó kedvű hüllők, szembe, fülbe kerülő férgek, sőt, egyes halak is nagy bajt okozhatnak. Egzotikus érdekesség - amíg az ember csak olvas róla - például a parazita macskahal, amelynek a vízbe kerülő vizeletcseppek jelölik ki az utat, hogy beköltözhessen az emlősök, és adott esetben az emberek szervezetébe.
A tengerben, óceánban való fürdésnél is érdemes a helyiek útmutatását megfogadni, hogy se cápa, se medúza, se csiga vagy korall, se egyéb ragadozó vagy mérget hordozó hal ne okozhasson sérülést. Sem a tengerparti homokban, sem a vízben nem célszerű mezítláb lenni: egy erre a célra való szandál megvédhet a vágott, szúrt sebektől, kőhal, medúza, stb. okozta sérüléstől.
Legjobban: