Noha a fenti jelenet sokkoló lehetett mindenki számára, ilyen esetek igen ritkán fordulnak elő. Egy felmérés szerint, melyet az elmúlt három év során végeztek öt nagyobb légitársaság adatai alapján, a 12 000 utas közül, akik ez idő alatt valamilyen orvosi segítségre szorultak a gépen, mindössze 38-an (vagyis 0,3 százalék) szenvedtek el olyan szívrohamot, melyben ténylegesen megállt a szívük.
A című lapban közzétett tanulmány arról is beszámol, hogy a vizsgálat három éve alatt összesen 31-en vesztették életüket repülőút során, nagyjából 920 (8 százalék) esetben jelentkeztek szívproblémákra utaló tünetek, akik közül 162 személyt kellett leszállás után kórházba szállítani, ám valamennyien életben maradtak. Valójában a repülés során jelentkező leggyakoribb egészségügyi problémák között az ájulás, a légzési nehézségek, a szédülés és a hányinger, illetve hányás szerepelnek, és meglepő módon a fedélzet utasai között igen gyakran található egy orvos, aki szakszerű segítséget tud nyújtani.
A repülőgép személyzete a fenti esetben is megkérdezte az utasokat, van-e köztük szakképzett orvos, és végül egy orvos mellett két katonai személy nyújtott elsősegélyt a bajba jutott pilótának. A kényszerleszállásra kevesebb, mint 15 perc alatt sor került, és a 63 éves férfit már a kifutópályáról egyenesen a kórházba szállították, ott azonban sajnos már nem tudtak segíteni rajta.
A defibrillátor , és vészhelyzetben azonnal kapcsolatba kell tudni lépni egy földi egészségügyi személyzettel. Kényszerleszállásra leggyakrabban olyan esetben kerül sor, ha egy utas vélhetőleg stroke-ot vagy szívrohamot kapott, ez azonban nem fordul túl sűrűn elő, a fenti tanulmány ideje alatt mindössze a vészhelyzetek 7 százalékában fordult ilyen elő.
