Sokunknak a kanyaró hallatára a védőoltás halvány emlékképe sejlik fel. A vakcináció eredményeképp napjainkban az Egyesült Államokban és Európa nagy részén sikerült megszüntetni ezt a fertőző betegséget. Azonban a kanyaróvírus akár hasznos is lehet: a kórokozó kis módosítás segítségével felhasználható a daganatellenes küzdelemben.
A kanyaróvírus két lényeges fehérjeborítással rendelkezik: a külső rétegben lévő, úgynevezett kötőfehérje ismeri fel a megfertőzendő sejt felszínén lévő receptort, míg a második, a fúziós fehérje a bejutásban elengedhetetlen. A szerkezet belseje tartalmazza a vírus genetikai állományát. A Nature Structural Biology & Molecular Biology aktuális számában megjelent vizsgálat szerint a kötőfehérje hajlékonysága nagymértékben befolyásolja a vírus fertőzési készségét.
A Texasi Egyetem kutatói számítógépes molekuláris modellt alkalmaztak ahhoz, hogy megállapítsák, a kötőfehérjét érintő speciális mutációk miként befolyásolják a vírus bejutását. Roberto Cattaneo és munkatársai kimutatták, hogy ez a tulajdonság nagymértékben függ a proteinfej billenő készségétől. Az ily módon mutációt szenvedett vírusokat ezután kísérletes körülmények között tesztelték, mennyire képesek más sejtek fertőzésére. A fehérje normál esetben úgy működik, mint egy emelő: ez a billenő mozgás segíti a fúziós fehérje működését és a sejtbe való bejutást.
