Kiszámolták, mikor jön el a világvége – a vártnál jóval hamarabb

Mikor halnak ki végleg a leghosszabb életűnek ítélt égitestek, a fehér törpék? Ezt a kérdést vizsgálta közös kutatásában Heino Falcke asztrofizikus, Michael Wondrak kvantumfizikus és Walter van Suijlekom matematikus, a hollandiai Nijmegen Radboud Egyetem professzorai. Számításaikat a Stephen Hawking brit fizikusról elnevezett Hawking-sugárzásra alapozták. A Hawking-sugárzás egyik következménye, hogy a fekete lyukak nagyon lassan részecskékre és sugárzásra bomlanak. A kutatócsoport ugyanakkor kimutatta, hogy a Hawking-sugárzás folyamata elméletileg más, gravitációs mezővel rendelkező objektumokra is vonatkozik – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Az univerzum bőven túl fogja élni a Földet

Számításaik szerint egy tárgy párolgási ideje csak a sűrűségétől függ. „Az univerzum vége sokkal hamarabb jön el, mint várták, de szerencsére még mindig nagyon távol van” – idézi a cikk Heino Falckét, a tanulmány vezető szerzőjét. Walter van Suijlekom szerint sem kell az emberiségnek túlságosan aggódnia az univerzum vége miatt. A Nap ugyanis körülbelül egymilliárd év múlva túl forróvá válik az élethez, és felforralja a Földön az óceánokat. Körülbelül nyolcmilliárd év múlva pedig oly mértékben kezd majd tágulni, hogy felfalja addigra már kopár és élettelen bolygónkat.

Tanulmányukat a kutatók a Journal of Cosmology and Astroparticle Physics című tudományos folyóiratban publikálták.

Borítókép: Getty Images