Egyes madarak alkalmazkodtak a körülményekhez, sőt profitáltak is a Csernobil közelében máig tapasztalható magas radioaktív sugárzásból. Bizonyos fajok nagyobbra nőttek és szervezetükben kevesebb DNS-károsodás tapasztalható, mint a kevésbé terhelt területeken élő fajtársaikéban.
Ismael Galvan, a Dél-párizsi Egyetem kutatója és munkatársai több mint 150 madarat vizsgáltak meg az Ukrajna északi részén lévő egykori atomreaktor körüli lezárt területen és annak közelében. 16 különböző fajt vizsgáltak, köztük feketerigót, széncinegét , amelyektől vér-, spermium- és tollmintát vettek.
A radioaktív sugárzás azért veszélyes, mert megváltoztathatja az emberek, állatok, növények szervezetében a molekulákat és erősen reaktív molekulákat hozhat létre. Az örökítőanyagot is érinti a változás, aminek rákbetegség lehet a következménye. (Normál körülmények között is keletkezhetnek úgynevezett erősen reaktív molekulák, de kisebb mennyiségben, így a test ezeket antioxidánsokkal képes kontroll alatt tartani.)
Azok a madarak, amelyeket erősen sugárszennyezett területeken fogtak be, az elemzések során átlagosan jobb eredményeket mutattak fel. Vérükben különösen magas volt a glutation nevű antioxidáns koncentrációja, amely képes kiegyenlíteni a sugárzás negatív hatásait. Ez az antioxidáns hatástalaníthat bizonyos erősen reaktív molekulákat is. Emellett a madarak nagyobbra nőttek és kevesebb DNS-károsodás volt a szervezetükben.
"Kutatásaink segítenek feltérképezni, milyen lehetőségeik vannak az egyes fajoknak a csernobili és fukusimai katasztrófákhoz hasonló kihívások legyőzésére" - mondta Galvan. Az eredmények arra utalnak, hogy legalább néhány vadon élő állat képes alkalmazkodni a megnövekedett sugárterheléshez. Talán ezek a madarak megváltozott anyagcseréjüket átörökítik utódaiknak is.
1986 áprilisában robbant fel az atomerőmű négyes reaktorblokkja, és több ezer tonnányi radioaktív anyag került a környezetbe. Sok szakértő úgy gondolta, mutációs arányokról számoltak be.
