A kígyómarások okozta mérgezések ellen ugyanis csak akkor lehet tenni, ha tudjuk, hogy milyen kígyó támadott meg bennünket, és annak milyen mérge van. Abban az esetben, ha a beteg időben megkapja az ellenmérget, megmenekülhet. Ha azonban nem kapja meg, vagy túl későn kapja meg, az akár az életébe is kerülhet. Mivel a kígyók azonosítása nem könnyű, általában az utóbbi szokott történni.
"Ma kígyóharapások esetén a leggyakrabban a méreg által okozott tünetekből szokás kiindulni. Nagyon ritkán pedig a balesetet szenvedett ember magával hozza halott támadóját a kórházba" - mondja François Chappuis, a kígyótámadásokkal foglalkozó kutatás vezetője. Ezek a módszerek azonban nem hatékonyak. Harapáskor azonban a kígyó DNS-ének darabjai ott maradnak a sebben és annak környékén. Ezeket a DNS-mintákat elemezve pedig azonosítható a kígyó, amely a marást okozta.
Hogy megbizonyosodjon a módszer hatékonyságáról, Chappuis 749 nepáli kígyóharapásos esetet vizsgált meg. Az esetek közül 194-ben sikerült azonosítani a harapást okozó kígyót a sebben található DNS-e alapján. Ez csupán az esetek 25 százaléka, ami igen kevésnek tűnik. Chappuis azonban arra hívja föl a figyelmet, hogy az alacsony aránynak részben az lehet az oka, hogy a betegek a harapás után azonnal kimosták a sebet - eltávolítva ezzel a használható DNS-maradványokat is.
Ha azonban az emberek tudatában lesznek majd annak, hogy kígyóharapás esetén a seb kimosása előtt mintát kell belőle venni, a sikeresen kezelhető esetek száma megnő - fejezte ki reményét Chappuis. Ahhoz, hogy a DNS-elemzést valóban használni tudják a kígyóharapások kezelésében, még további kutatásokra lesz szükség. Az orvosok most azon dolgoznak, hogy könnyen és gyorsan használható DNS-elemzést tudjanak kialakítani, olyat, amely körülbelül 30 perc alatt képes eredményt adni.
