A UCL kutatói a Current Biology szaklapban számoltak be azon kutatásról, amelyet a köznapi gyógyszerek viselkedésre gyakorolt hatásával kapcsolatban folytattak. A szerotoninserkentő antidepresszáns citalopram hatására az emberek kétszer annyi pénzt voltak hajlandóak áldozni azért, hogy biztonságban maradhassanak, a Parkinson-kórra szedett dopaminserkentő levodopa hatására pedig sokkal önzőbbé váltak a tesztalanyok a klinikai teszt közben. Nem meglepő módon mind a szerotonin, mind pedig a dopamin köthető agresszívebb, kevésbé szociális viselkedéshez.
A kutatást vezető Dr. Molly Crockett elmondása szerint a gyakran felírt pszichiátriai gyógyszerek képesek megváltoztatni az egészséges emberek morális döntéseit, ez pedig igen súlyos kérdéseket vet fel ezen gyógyszerek használatával és létjogosultságával szemben. Igaz, más hatásai vannak a gyógyszereknek a pszichiátriai kezelést igénylő és az egészséges emberekre, így sokkal több kutatást kell végezni azért, hogy kiderüljön: a gyógyszert igénylő betegek morális döntései milyen szinten változnak ezen készítmények hatására.
Az UCL és az Oxford University által közösen végzett kutatás során azt vizsgálták, hogy mennyire hajlamosak az emberek névtelenül kárt okozni másoknak vagy maguknak, ha pénzt kapnak érte. Ebben 175-en vettek részt: közülük 89-en kaptak citalopramot vagy placebot, a többi 86 résztvevő levodopát vagy placebot kapott. A résztvevők között szerepeket osztottak ki: vagy döntéshozók vagy áldozatok lehettek – senki sem tudta, hogy kit büntet vagy hogy kitől kapja a büntetést.
A büntetés enyhe fájdalomérzetet keltő elektromos sokkal járt, amelyet az “áldozatok” fájdalomszintjéhez igazítottak. A döntéshozók ezek után egyenként 170 kérdést kaptak: minden egyes kérdésnél dönteniük kellett, hogy ki akarnak osztani adott mennyiségű elektromos sokkot adott mennyiségű pénzért: az esetek felében ez másokat érintett volna, az esetek maradékában saját magukat. (Az egy körben kiosztható legtöbb sokk 20 darab, a legtöbb kapható pénz pedig 20 angol font.)
Egy session végén a meghozott döntések egyikét véletlenszerűen végrehajtották: az áldozat (vagy maga a döntéshozó) elszenvedte az áramütéseket, a döntéshozó pedig megkapta az érte járó pénzt. A döntéshozók emellett afelől is biztosítva voltak, hogy döntéseik nem lesznek publikusak, így revanstól sem kellett tartaniuk.
A citalopramot szedő résztvevők a placebot szedő résztvevőkhöz képest átlagosan harminccal kevesebb ütést okoztak maguknak és 35-tel kevesebbet okoztak másoknak. A levodopát szedő résztvevők viszont pont ellenkezőleg, átlagosan 10 sokkal többet voltak hajlandóak okozni másoknak, ugyanakkor kevésbé gondolkodtak el azon, hogy okozzanak-e egyáltalán fájdalmat másoknak, így sokkal gyorsabban hoztak fájdalmas döntéseket, mint azok, akik csak placebot szedtek.
Forrás: www.sciencedaily.com
