A közelmúltban publikált tanulmány lényege, hogy mivel a Index .
Dr. Németh Dezső pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének docense szerint ez nem is nehéz: beszéd közben az agy elég sok területe működik, hiszen egyszerre van szükségünk az emlékeinkre, szavak felidézésére, a nyelvtani szabályok aktiválására, figyelnünk kell a kivételekre, és közben még a hangképző szerveinket is működtetnünk kell.
A harminc különböző teszt végzése során felfigyeltek arra, hogy a főnevek tárgyas és többes számú alakjait a tünetmentes karotiszos betegek egy része már jóval azelőtt elhibázza, hogy az érszűkület komoly egészségügyi problémát okozna. A Vécsei László professzor és Sefcsik Tamás által vezetett nagyobb projekt kis része volt ez az eredmény. Bár a vizsgálathoz használt eszközök egy része közismert, a konkrét eljárást ezen a betegcsoporton előttük még senki nem használta.
A karotisz a nyaki verőér két ága, amely az agyat oxigéndús vérrel látja el. Ennek szűkülete harmincöt-negyven éves kor felett válik igazán veszélyessé, ráadásul rendszerint csak akkor veszik észre, amikor már komoly tünetek vannak. Fontos azonban, hogy mielőbb felfedezzük, hogy baj van, mert maradandó károsodást okozhat.
A most kifejlesztett vizsgálat valóban pofonegyszerű: a betegeknek szavakat mondanak, és nekik a tárgyas esetet, a többes számú alakot, illetve ezek kombinációját kell visszamondaniuk. A kutya szóra például: "kutyát", "kutyák", "kutyákat" a helyes válasz. A harminc kérdésből egy egészséges felnőtt ember általában egyet vagy egyet sem hibáz el - azoknak viszont, akiknek a beszűkült nyaki ereik már nem szállítanak elég tápanyagot az agy megfelelő területeire, sokszor a legegyszerűbb példák is problémát okoznak, a kivételes vagy bonyolultabb esetekről nem is beszélve. Érdekesség, hogy a teszt összeállításakor figyeltek az egyes tájszólásokra is.
A kiértékelés egyértelmű: ha valaki sokat hibázik, annak érdemes ultrahangvizsgálatot kérni. Az eddigi eredmények elég biztosan jelzik, hogy a módszer működik, de a mindennapi alkalmazás azonban még távoli: dr. Németh Dezső szerint néhány száz vagy ezer vizsgálat után derülhetne ki, hogy diagnosztikai eszközként is alkalmazható-e ez a teszt.
