Nyálban rejlő okosság

Agyunk teljesítőképessége számtalan tényezőtől függ, ki gondolná, hogy többek között nyálunk összetételével is összefüggésben van.

A Kaliforniai Egyetemen, Nathaniel Dominy, antropológus munkatársaival 50 világos- és sötétbőrű egyetemista, valamint a világ különböző tájairól származó népcsoport összesen több mint 200 tagjának nyálából készült mintát és szájnyálkahártya-sejtet vizsgált. Meglepő módon a nyálmintákban igen eltérő koncentrációkban volt jelen a keményítő emésztésében kulcsszerepet játszó amiláz enzim. A szájnyálkahártya sejtekben a nyálamiláz gyártásához szükséges AMY1 gén jelenlétét vizsgálták, és azt találták, hogy a génnek akár 15 példánya is lehet a sejtekben. Azért e nagy szám, mert minél több ilyen gén található, annál nagyobb mennyiségben termelődik a keményítőbontó enzim. Ezzel egy időben az is kiderült, hogy a csimpánzok ugyanebből a génből igen keveset tudnak felmutatni szájnyálkahártya-sejtjeikben, összesen két kópiát. Nem is esznek szívesen keményítőben gazdag étkeket, inkább a könnyen emészthető gyümölcsöket kedvelik.

Dominy és munkatársai ezzel közvetlen összefüggés nyomára bukkantak az öröklött genetikai adottságok és a táplálkozás között. Ez önmagában nem meglepő, ugyanakkor az összefüggésnek további folyományai is vannak. A szibériai jakut nép tajgai például vadászatból és halászatból élnek, tehát táplálékuk aránylag kevés keményítőt tartalmaz, s lám sokkal kevesebb AMY1 génnel is rendelkeznek, mint mondjuk a rizsevő japánok. Dominy szerint teljesen fölösleges egy véletlen génmutációra várni. Az életkörülményekhez való alkalmazkodás egyszerűbb módja, ha a szükséges génből több példányt gyárt le a szervezet.

Dominy tovább megy, és elméletében azt állítja, hogy a Homo sapiens evolúciós sikeréhez jelentősen hozzájárul nyálának rendkívül nagy amiláztartalma. Így a többi főemlőshöz képest sokkal jobban tudta hasznosítani a környezetében megtermő, keményítőben gazdag táplálékot, majd főzéstudományával tovább tudta gazdagítani keményítődús étrendjét. Márpedig a gondolkodásban elöljáró emberi agynak igen sok energiára van szüksége, ami ily módon az összetett szénhidrátokból jól fedezhető volt.

A tudósok érdeklődéssel fogadták a kutatás hírét. Egyesek ugyan kevésnek tartják a vizsgált populációk és kísérleti személyek számát, de abban egyetértenek, hogy az összefüggés nem véletlen, s valóban magyarázatot adhat az ember evolúciójának egyes kérdéseire, valamint a génállományban található génkópiák számára. A vizsgálatnak az is határt szab, hogy kevés embercsoport fogyaszt ma már keményítőben kifejezetten szegény táplálékot.

Forrás:
www.the-scientist.com

)
Sebkezelési rutin (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23, +28 °C
Minimum: +9, +14 °C

Délelőtt a napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, csapadék azonban nem lesz. Délután folytatódik a változóan felhős idő, legfeljebb a Dunántúlon fordulhat elő egy-egy kisebb zápor. A szél napközben eros nyugati lesz. Hajnalban 9, 14 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 23, 28 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások: