Az alkohol igen erős vegyszer, s nyilvánvalóan az emberi szervezetet sem hagyja érintetlenül. Különösen a mérgek kiszűrésére specializálódott szervünk, a máj sínyli meg a hatását. A sejtek közvetlen rombolásán kívül a bélflóra is pusztul, ami szintén káros. A kutatók rájöttek a mikrobiális egyensúlytalanság mögötti mechanizmus működésére, ami többek között az ivás miatt alakul ki, s ezeket az információkat arra akarják felhasználni, hogy eljárásokat dolgozzanak ki a májbetegségek és egyéb egészségi problémák kezelésére az irritábilis bélszindrómától az autizmusig.
„Már régóta tudjuk, hogy a rendszeres és nagydózisú alkoholfogyasztás következtében bél dysbiosis alakul ki, amikor a baktériumok elszaporodnak a bélben és májbetegséget okoznak” – mondta Bernd Schnabl, a University of California kutató gasztroenterológusa, aki hasonló eredményeket tapasztalt egerekkel végzett kísérletek során. Ha a rágcsálóknak nem felszívódó antibiotikumot adtak, hogy megszabadítsák őket a bélflórától, akkor lényegében védve voltak a májbetegség kialakulásától. Ki akarták deríteni, hogy mi történik.
A Cell Host & Microbe folyóiratban ismertetett kísérletekből a kutatók rájöttek, hogy ha a gének működését akadályozzák, s emiatt szignifikánsan kevesebb az antimikrobiális molekula a bélben, akkor több baktérium jelent meg az egerek belében, és több súlyos májbetegség alakult ki.
Az egyik meglepő felismerés az volt, hogy a mikrobák mennyisége a bél központi részében lényegében azonos volt az összes állatban, függetlenül attól, hogy mennyi REG3 molekulát termeltek. A tudósok csak akkor fedezték fel a különbséget, amikor közelebbről is megvizsgálták a nyálkahártyát, a bélfalat burkoló nyálkás réteget. „A baktériumok a nyálkahártyában drámai mértékben elszaporodtak a védekező molekulák hiányában” – mondta Schnabl. Az egyensúly a mikrobák és immunvédelem között felborult, és több baktérium volt képes átszivárogni a bélfalon át a testbe, végül a véráramon keresztül a májba. A T-sejtek megtámadták a betolakodókat, és ebből eredően alakult ki a gyulladásos, heges máj.
A csapat egy egérkísérletben a Reg3g gént túlzó termelésre késztette. A baktériumoknak esélyük sem maradt a nyálkahártya megerősített védelme ellen, és benne maradtak a bélben, amivel sikerült megelőzni a máj károsodását.
Schnabl és kollégái ezután emberi bélszövetmintákat vettek kolonoszkópiával, hogy meggyőződjenek, valóban több baktérium található-e a nagyivók bélnyálkahártyájában. Éppen azt tapasztalták, mint az egereknél. Az alkoholfogyasztás elnyomta a védekező peptidek termelését.
„Először mutattunk ki egy olyan mechanizmust, amelyben az alkohol károsítja a bél védelmi stratégiáját. Ennek eredménye, hogy a test nem képes kontrollálni a baktérium mikrobiótát (a szervezetben élő baktériumok tömegét), ami a baktériumok elvándorlásához és májbetegséghez vezet” – fejtette ki a kutatásvezető.
Úgy véli, hogy a bélfalon átjutó baktériumok a legfontosabb megbetegítő tényezők. De lehet, hogy bizonyos típusú baktériumok jelenléte is fontos a betegségek kialakulásában. Ezt az eshetőséget most vizsgálják. Végül a kutatások elvezethetnek oda, hogy a belet érintő génmanipulációval erős védelmet kaphat a máj.
Forrás: Scientific American
