Kipufogógáztól szívinfarktus

A finom por belélegzése a tüdőben olyan gyulladást vált ki, melynek következményeként végső soron alvadékonyabbá válik a vér.

Állatkísérletek idevonatkozó adatai elvezethetnek minket annak magyarázatához, hogy miért kap gyakrabban infarktust a rossz, kipufogógázokkal szennyezett levegőt szívó lakosság koszorúér-elváltozásokkal élő része, mint a jó levegőn élők. Nem mintha eddig kételkedtünk volna a levegőszennyezés és a dízelmotorok kipufogógázainak egészségkárosító hatásaiban. Viszont csak most, a közelmúltban vált nyilvánvalóvá az összefüggés a városi levegőszennyezettség és a szívinfarktus kialakulásának mechanizmusa között, amit a chicagói Northwestern Memorial Kórház munkatársai publikáltak. Gokhan Mutlu és kollegái a németországi Düsseldorf egyik mérőállomásán összegyűlt városi porból vettek mintát, és hígították fel fiziológiás oldatban, hogy aztán kísérleti egerek tüdejébe fecskendezzék. Néhány órán belül a tüdő gyulladását jelző egyes immunrendszeri fehérjék (citokinek és interleukin-6) mennyisége ugrásszerűen a többszörésére nőtt az egerek szervezetében. A IL-6 esetében például 24 óra alatt tizenötszörös volt a koncentrációnövekedés.

A közvetlenül fizikai megterhelést követő gyakoribb koszorúér-elzáródást Mutlu azzal magyarázza, hogy ilyenkor a tüdő perctérfogata is mintegy ötszörösére nő.

Figyelemreméltó továbbá, hogy az interleukin-6 megjelenésével párhuzamosan egy másik fehérje, az úgynevezett C-reaktív protein vérbeli mennyisége is megnövekszik, amit szintén azzal gyanúsítanak, hogy jelenlétének köze van a szívinfarktus kialakulásához. A gyulladásos folyamat kiváltója azonban az IL-6: ugyanis az e fehérjével nem rendelkező kísérleti egerekben a bejuttatott porszennyezéssel nem sikerült gyulladást kiváltani. A feltételezés bizonyítását és a megelőzést az jelenthetné, ha véralvadás-gátlók adagolásával sikerülne kivédeni az infarktust. A kutatások tovább folynak, addig pedig, ha csak lehet, kerüljük a forgalmas utakat és közlekedési csomópontokat. Érdemes tanulmányozni ebből a szempontból a szívinfarktus gyakoriságát ábrázoló magyarországi és fővárosi térképeket is.

Forrás:
www.aerzteblatt.de

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +10 °C
Minimum: +4 °C

A Tiszántúl mellett a Dunántúlon is szakadozik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre is kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra