Egyre több kutatás születik a széklettranszplantáció potenciális egészségügyi előnyeiről számos különféle betegség kapcsán, legyen szó akár alkoholizmusról, elhízásról, bőrrákról vagy autizmusról. Ezzel együtt a terület még meglehetősen gyerekcipőben jár napjainkban is. Hiába tudjuk ugyanis, hogy a bélrendszerünkben élő sok milliárd baktérium mennyire fontos szerepet tölt be általános egészségi állapotunk alakulásában, továbbra is kérdéses, hogy pontosan hogyan lehet ezt a tudást specifikus klinikai gyógymódokká alakítani – írja a newatlas.com.
Maga a székletátültetés egyébként pontosan azt takarja, amire a neve utal. Egy egészséges donor biztosítja hozzá saját székletét, amelyet aztán vagy kapszulák alapanyagaként felhasználva, vagy beöntésként bejuttatnak a recipiens, azaz a beteg szervezetébe. A cél, hogy a páciens bélrendszerét sikerüljön hasznos baktériumokkal benépesíteni. Persze aligha lehet kifinomult és precíz eljárásként beszélni arról, amikor egyszerűen fogják valaki székletét, majd azt beadják egy másik embernek, így megpróbálva átalakítani a bélflórája összetételét.
Bélflóránk ugyanis legalább annyira egyedi, mint az ujjlenyomatunk. Ennélfogva nem könnyű kihívás olyan sztenderdizált transzplantátumokat létrehozni, amelyek mindenkinek egyformán megfelelnek. Részben éppen ez a fajta bizonytalanság az oka, hogy mindeddig egyetlen szabályozó testület sem merészkedett odáig a világon, hogy hatósági engedélyt adjon ki bármely székletátültetési terápiára. Az Egyesült Államok gyógyszerhatósága (FDA) például úgynevezett „végrehajtás-mérlegelési jogkört” hozott csupán létre, informálisan jóváhagyva a széklettranszplantáció klinikai alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy ha a páciensek képesek biztosítani maguk számára az egészséges székletmintát, akkor egy orvos felügyelheti annak transzplantációját, az FDA pedig nem fog eljárást kezdeményezni vele szemben.
Ausztráliában bakteriális fertőzést kezelhetnek széklettel
Egy szó, mint száz, korábban egyetlen gyógyszergyártó cég sem kapott engedélyt olyan bélflóra-terápia előállítására és forgalmazására, amely bizonyítottan hatékony valamely meghatározott egészségügyi probléma kezelésében. Legalábbis mostanáig, a BiomeBank biotechnológiai cég ugyanis a napokban tette közzé, hogy az ausztrál kormányzat gyógyszefelügyeleti hatósága (TGA) regisztrálta Biomictra nevű mikrobiomalapú terápiás termékét. A kezelés kifejezetten a Clostridium difficile baktérium okozta fertőzés gyógyítására szolgál, amely gyakran alakul ki antibiotikumkúrát követően, illetve a kórházi fertőzések leggyakoribb kiváltó oka. A fertőzés súlyos hasmenést okozhat, valamint esetenként életveszélyes állapotot idézhet elő.
A BiomeBank úgynevezett szuperdonorokat toborzott, azaz fiatal és egészséges személyeket, akik rendszeresen ellátogatnak a cég üzemébe, hogy székletmintákat adjanak le egy speciálisan erre a célra kialakított toalettet használva. A mintákat ezután feldolgozva fecskendőkbe töltik, mínusz 80 fokra lefagyasztják, majd kiszállítják az egészségügyi szolgáltakhoz, ahol aztán a páciensek szervezetébe vastagbéltükrözés vagy beöntés keretei között juttatják be az orvosok. Ez azonban még nem minden, mert a BiomeBank kutatói jelenleg is dolgoznak a módszer továbbfejlesztésén. Reményeik szerint a közeljövőben elkészülnek a terápia szájon át szedhető kapszulás formulájával. Mi több, a hagyományos alapanyaggyűjtésen is változtatnának, és maguk tervezik kitenyészteni a transzplantátumok előállításához szükséges baktériumkultúrákat.
Persze ez még a jövő. A TGA egyelőre a kolonoszkópia során történő alkalmazásra adott csupán engedélyt. „Ennek előnye, hogy nagy mennyiséget lehet rövid idő alatt bejuttatni vele. Ha tablettaként vagy kapszulaként vennénk be, akkor annak át kellene haladnia a tápcsatorna felső szakaszán, hogy eljusson oda, ahova kell. A problémát a mennyiség jelenti – ha néhány száz milliliter székletanyagot próbálnánk bevenni... nos az egy normál poharat is megtöltene. Aligha szeretnénk ilyen módon bejuttatni ezt” – foglalta össze a The Guardiannak nyilatkozva Sam Forster, a BiomeBank műszaki vezérigazgatója.
