Ha majdnem elájulunk a repülőút után

A jetlag olyan fiziológiai tünetegyüttes, amelyet a cirkadián ritmus megváltozása vált ki, és amely akkor alakul ki, ha valaki több időzónát lép át rövid időn belül. A kifejezésnek nincs magyar megfelelője, a laikusok és az orvosok egyaránt a jetlag megnevezést használják. A jetlag hivatalos orvosi neve deszinkronózis.

A tünetegyüttes csak repülőutak után alakulhat ki, mivel csak azok elég gyorsak hozzá. Egyéni érzékenység kérdése, hogy kinél hány időzónaváltás eredményez tüneteket, de jellemzően legalább 3-5 váltásra van szükség (összesen 24 időzóna van). Az időzónaváltás nem összekeverendő a repülőút hosszával: például annál, aki Budapestről repül a dél-afrikai Fokvárosba, nem alakul ki jetlag, mert ugyan a Dél-afrikai Köztársaság messze van, így hosszú a repülőút, viszont Magyarországgal egy időzónában helyezkedik el. Magyarán jetlag csak keletre vagy nyugatra történő, hosszabb repülőutazások után alakul ki.

A jetlag legkézenfekvőbb és leggyakoribb tünete az alvászavar , amely azért alakul ki, mert az emberek nem akkor kelnek és fekszenek, mint saját időzónájukban tennék. Emiatt felületessé válik az alvás, illetve az érintettek vagy nem tudnak elaludni, vagy gyakran felébrednek, ami miatt nappal kimerültek és ingerlékenyek lesznek. Gyakoriak az emésztési zavarok, az étvágytalanság, a hányinger, a fejfájás, a levertség és a rossz hangulat is.

A jetlaget nem kell kezelni, legfeljebb az olyan tüneteket lehet gyógyszerrel enyhíteni, amilyen a fejfájás. Az érintetteknek érdemes mozogniuk, aktívnak lenniük, kerülniük kell, hogy a helyi időnek ellentmondva a fáradtság és az egyéb panaszok miatt nappal lefeküdjenek. Idővel a jetlag magától elmúlik: az állapot csak átmeneti. A tünetek egyéni adottságoktól és utazási iránytól függően változó ideig állnak fenn: alapvetően jó alvásfunkció mellett egy keletről nyugati irányba történő repülést - feltéve, hogy figyelünk a megelőzésre - egy-két nap alatt ki lehet heverni.

Érdemes az időzóna-változásokkal járó utazásokra már előre készülni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felkelés és a lefekvés idejét pár nappal az út előtt már célszerű néhány órával közelíteni a célállomáséhoz. Szerencsés eleve úgy repülőjegyet foglalni, hogy az érkezés éjszaka történjen, azt követően pedig le lehessen pihenni.

A jetlag kialakulásnak esélyét az érkezést követően is lehet csökkenteni. Aki például délelőtt 10 órakor ül repülőre, a célállomásán pedig akkor már este 6 óra van, a több órás út után ottani idő szerint hajnalban vagy reggel landol. Ilyenkor nem célszerű lefeküdnie, mert azzal csak konzerválódik az időeltolódás, hanem szerencsés kibírnia estig, és csak akkor nyugovóra térnie.

Mikor erősebbek a jetlag tünetei, hova kell utaznunk ehhez? Segíthet-e a melatonin? Ezekre is választ kaphatnak a jetlaggel kapcsolatos, részletes cikkünkből a Betegségek A-Z rovatban !