Évek óta kutatják a tudósok, mi állhat a demencia kialakulásának hátterében. Bár az okok teljes feltárása még várat magára, ma már egyre többet tudunk arról, hogyan csökkenthető a kockázat. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a rendszeres testmozgás, valamint a mértékletes alkoholfogyasztás például mind hozzájárulhatnak az agy egészségének megőrzéséhez. Most azonban egy új kutatás egy kevésbé nyilvánvaló tényezőre hívja fel a figyelmet: arra, hogy hol élünk – olvasható a Women's Health cikkében.
A Neurology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a lakókörnyezet jelentős hatással lehet a demencia kialakulásának kockázatára. Más szóval nemcsak az számít, hogyan élünk, hanem az is, milyen környezet vesz bennünket körül nap mint nap.
A környékünk is befolyásolhatja agyunk egészségét
A kutatásban 6781, átlagosan 72 éves chicagói lakos adatait elemezték. A résztvevők memóriáját és gondolkodási képességeit a vizsgálat kezdetén, majd háromévente ellenőrizték legalább hat éven keresztül. Közülük 2534 embert külön is megvizsgáltak a demencia szempontjából. A kutatók ezután az eredményeket összevetették a népszámlálási adatokkal, hogy felmérjék az egyes városrészek társadalmi-gazdasági helyzetét.
Az eredmények figyelemre méltóak voltak: a legjobb helyzetű környékeken élők 11 százalékánál alakult ki Alzheimer-kór, míg a leginkább hátrányos helyzetű városrészekben ez az arány elérte a 22 százalékot. A köztes kategóriákban pedig fokozatosan nőtt a megbetegedések száma a környék hátrányos helyzetének mértékével együtt.
Még az olyan ismert kockázati tényezők figyelembevételével is, mint az életkor, a nem vagy az iskolai végzettség, a kutatók arra jutottak, hogy a legrosszabb helyzetű területeken élők több mint kétszer akkora eséllyel szenvedtek demenciában, mint a kedvezőbb környezetben lakók.
Mi lehet az összefüggés oka?
A kutatás fontos korlátja, hogy nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, vagyis nem állítható, hogy egy adott környéken élni önmagában demenciát okoz. A tanulmány csupán azt mutatja, hogy a kettő között szoros kapcsolat figyelhető meg. A szakértők szerint azonban a lakóhely régóta ismert egészségügyi tényező. Dr. Amit Sachdev neurológus szerint még az irányítószám is sokat elárulhat valaki várható egészségi állapotáról. A lakókörnyezet ugyanis az úgynevezett társadalmi egészségmeghatározók közé tartozik: olyan nem egészségügyi tényező, amely jelentős befolyással lehet a jóllétünkre.
A hátrányos helyzetű környékeken élők például nagyobb eséllyel küzdenek magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy szív- és érrendszeri betegségekkel. Ezek mind olyan állapotok, amelyek önmagukban is növelik a demencia kockázatát.
A demencia kockázati tényezői
Bizonyos kockázati tényezőket nem tudunk befolyásolni – ilyen a genetikai háttér vagy az életkor. Számos életmódbeli tényezőn azonban változtathatunk. Az amerikai Nemzeti Öregedéskutató Intézet (NIA) szerint a demencia kialakulásának veszélyét növelheti:
- a magas vérnyomás,
- a mozgásszegény életmód,
- a nem megfelelően kezelt cukorbetegség,
- a túlsúly és az elhízás,
- a társas elszigeteltség és a magány.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egyelőre nem bizonyított: ezeknek a tényezőknek a teljes kiküszöbölése garantáltan megelőzi a demenciát. Az viszont egyértelműnek tűnik, hogy az egészséges életmód összességében jótékony hatással van az agy működésére.
Kapcsolódó cikk
Mit tehetünk agyunk védelméért?
A neurológusok szerint a legjobb stratégia meglepően egyszerű: törekedjünk az általános egészségünk megőrzésére. „Az egészséges agy mögött általában egészséges test áll” – fogalmaz Dr. Sachdev. Szerinte a jó fizikai állapot ellenállóbbá teszi az agyat az időskorral járó változásokkal szemben. Dr. Clifford Segil azt is kiemeli, hogy a rendszerességnek fontos szerepe van. Érdemes olyan elfoglaltságokat keresni, amelyek egyszerre mozgatják meg a testet és az elmét, majd ezeket a hétköznapok stabil részévé tenni.
Bár a demencia pontos okai továbbra sem teljesen ismertek, egy dologban a szakemberek egyetértenek: minél jobban vigyázunk a testünkre és a mentális jóllétünkre, annál többet teszünk az agyunk hosszú távú egészségéért is.
