Mind közül a vörös a legritkább hajszín, amely az emberek alig két százalékánál fordul elő. Mint azt a Massachusettsi Kórház (MGH) közleménye írja , a vörös szín a bőr pigmenttermelő sejtjei, a melanociták felszínén található egy receptor, a melanocortin-1 receptor (MC1R) mutációjából ered. Ez a receptor felelős a bőr- és hajszínt meghatározó melanin pigment termeléséért. A vörös hajúakat érintő mutáció miatt ugyanakkor a bőrpigmentek nem képesek besötétedni.
Egy új kutatás szerint szintén ez a mutáció az oka annak is, hogy a vörös hajú emberek másként érzékelnek bizonyos fájdalmakat. David E. Fisher, a massachusettsi intézmény kutatója és munkatársai vörös bundájú egerekkel folytattak vizsgálatokat. A rágcsálók szervezetéből szintén hiányzott az MC1R funkciója, illetve magasabbnak bizonyult a fájdalomküszöbük is. A kísérletből kiderült, hogy állatok melanocitái kevesebb proopiomelanocortin (POMC) fehérjét választottak ki. Ez a fehérje több hormonra hasad szét, beleértve egy olyan hormont, amely érzékenyít a fájdalomra, illetve egy olyat, amely blokkolja a fájdalmat.
E hormonok együttes jelenléte egyensúlyt tart fenn a fájdalmat gátló opioid receptorok és a fájdalomérzékelést erősítő melanocortin-4 receptorok között. A vörös egerek szervezetében az említett hormonok egyformán alacsony szintje látszólag kioltotta egymást, a test ugyanakkor egyéb, nem melanocitákhoz kötődő faktorokat is termel, amelyek szintén részt vesznek a fájdalom blokkolásában. Végeredményben tehát az alacsonyabb hormonszint nettó hatása a több opioid jel, ami megemeli a fájdalomküszöböt.
"Eredményeink a korábbi tudományos bizonyíték mögött rejlő mechanisztikus alapot írják le, miszerint a fájdalomküszöb eltérő a különböző pigmentációs háttérrel rendelkező emberek között. A folyamat megértése igazolja ezt a korábbi bizonyítékot, egyben egy értékes felismerést jelent az egészségügyben dolgozók számára, amikor olyan pácienseket kezelnek, akiknek az átlagostól eltérő lehet a fájdalom iránti érzékenységük" - fogalmazott Fisher. Hozzátette, felfedezésük egyben új utakat nyithat a szervezet fájdalomérzékelésének szabályozása felé, például olyan gyógyszerek kifejlesztése révén, amelyek a melanocortin-4 receptorok működését gátolják. A kutatásról készült tanulmány a Science Advances című folyóiratban jelent meg. Szerzőként több magyar kutató is részt vett a tanulmány elkészültében, így Kemény V. Lajos, Hermann L. Andrea, Kozák Gábor és Berényi Antal.
