Ezért fáznak a nők az irodában

Miközben a munkatársak egyik fele kényelmesen, rövid ujjú ingben terpeszkedik, vagy pólóban mászkál az irodában, a kollégák másik fele kötött kardigánban üldögél, hogy meg ne fázzon. Természetesen a pólóban, ingben lévők férfiak, a vacogók pedig nők - írja a Die Welt online kiadása.

Miért van ez így? Erre a kérdésre holland kutatók próbáltak választ adni. Tanulmányuk a Nature Climate Change című tudományos lapban jelent meg. A hollandok szerint a megoldás a nők és a férfiak eltérő anyagcseréjében rejlik.

Boris Kingma és Wouter van Marken Lichtenbelt a Fontys University of Applied Sciences munkatársai Eindhovenben. A két kutató tizenhat nő fiziológiai jellemzőit vizsgálta irodai munka közben. Kiderült, hogy az anyagcsere-rátájuk lényegesen kisebb, mint egy 70 kilós, 40 éves férfié – erre az "átlagférfinak" tekintett alakra kalibrálják a hatvanas évek óta a légkondicionáló berendezéseket. Márpedig a fiatal nők kevesebb belső hőt termelnek, mint egy negyvenéves férfi, ezért fáznak az irodában.

Nyáron kevés dolog kellemetlenebb annál, mint ha fájó torokkal, tüsszögve fújjuk az orrunkat. Hátterében gyakran a légkondicionáló készülékek nem megfelelő beállítása és használata áll. A következmények pedig súlyosak is lehetnek! A nők anyagcseréje egy ilyen "képzeletbeli átlagférfiétól" 35 százalékkal marad el. Így például a könnyű irodai munkát végző fiatal nők számára kellemes, azaz "termoneutrális" hőmérséklet 24-25 fok környékén van, ami több fokkal magasabb az átlagférfi számára megfelelő értéknél – olvasható ki a Nature.com-on közölt egyik ábrából. (Az átlagértékek nagyon széles sávban szóródnak és sok tényezőtől függnek, de a klímaberendezések többnyire 20-22, vagy 21-23 fokra vannak beállítva.) Ezért fordul elő az, hogy a Die Welt szerint a nők csak egy forró tea vagy egy csésze kávé mellett, vagy a kötött pulóverükben érzik jól magukat az irodákban.

A holland tudósok amúgy nem a nők diszkriminációját hangsúlyozzák, hanem arra mutatnak rá, hogy a klímaberendezéseket intelligensebben is lehetne vezérelni. Ha a hűtési hőmérsékletet az átlagférfi és az átlagnő közé állítanák be, akkor ez a dolgozók komfortérzését növelné.

Mindezek nyomán, vagyis a holland kutatók javaslata alapján az energiafelhasználást is racionalizálni lehetne. A tanulmány Nature.com weboldalon közzétett részletei szerint ugyanis a lakóépületek és az irodák hűtésére fordított energia teszi ki a teljes széndioxid-kibocsátás 30 százalékát. Ez pedig a globális felmelegedés szempontjából fontos tényező.

Forrás: www.nature.com