Az ősrobbanás után egy ideig teljes sötétség uralkodott, majd mintegy 13 milliárd évvel ezelőtt megjelentek az első csillagok és galaxisok, amelyek ismét fényt hoztak a világűrbe . Később ezek ionizálták az intergalaktikus tér összes gázatomját úgy, hogy ellopták tőlük az elektronjaikat. "Sohasem leszünk azonban olyan helyzetben, hogy ezt a jelenséget közvetlen megfigyeléssel igazoljuk" - mondta Daniel Schaerer, a Genfi Egyetem csillagászati tanszékének kutatója. Több információ gyűjtéséhez a kutatóknak az ősgalaxisokhoz hasonlatos, közeli ultraibolya galaxisokat kell megfigyelniük, amelyek elegendő ionizált fotont sugároznak ki, és ezek el is érik a Földet.
Most fedezték fel az első ilyen galaxist
Csak nemrég fedeztek fel a csillagászok néhány tucatnyi ultraibolya sugárzású galaxist. Ezek azonban vagy nagyon közel, vagy nagyon távol vannak a Naprendszerhez. Az Indiából 2015-ben felbocsátott AstroSat műhold UVIT ultraibolya teleszkópja kezdetben csak a közepes távolságra lévő ultraibolya galaxisok felkutatását tette lehetővé. A tudósok most fedezték fel ezen a területen az első galaxist, amely extrém mértékű ultraibolya sugárzást bocsát ki. Eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos lapban számoltak be.
Az AUDFs01 nevű galaxis mintegy 30 milliárd fényévnyire található a Naprendszertől. Az ehhez hasonló további galaxisok felfedezése lehetővé tenné az univerzum ionizációs periódusának alaposabb megismerését - vélik a tanulmány szerzői.
