1950-ben még csupán 2,5 milliárd lakója volt a Földnek, így az ENSZ szerint az, hogy a népesség most elérte a 8 milliárdot, „példátlan növekedés”, ami a várható élettartam fokozatos emelkedésének, a jobb közegészségnek, a táplálkozás és a személyes higiénia, valamint az orvostudomány fejlődésének következménye. A várakozások szerint 15 év múlva, 2037-ben éri el a bolygó népessége a 9 milliárdot, a 2080-as évekre pedig 10,4 milliárdnyian leszünk a Földön.
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben éppen most zajló ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésével kapcsolatban a nemzetközi szervezet felhívta rá a figyelmet, hogy „miközben a népességnövekedés felerősíti a gazdasági fejlődés környezeti hatását”, az egy főre jutó anyagi erőforrás-fogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása általában a gazdag országokban a legmagasabb, nem a szegény országokban, ahol a népesség gyorsan növekszik.
India lesz a világ legnépesebb országa 2023-ban
A népességnövekedés ugyanakkor éppen a szegény országokban jelent komoly kihívást. Az 1,4 milliárd lakosú Indiában például, amely Kínát is megelőzve 2023-ban már a világ legnépesebb országa lesz, a következő évtizedekben várhatóan jelentősen nő a városi lakosság száma, holott a metropoliszok már most is túlzsúfoltak, és nem rendelkeznek alapvető infrastruktúrával. Mumbaiban a lakosság mintegy 40 százaléka nyomornegyedekben él, folyóvíz és áram nélkül.
Az ENSZ szerint a 2050-re várható népességnövekedés több mint fele nyolc ország – a Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, India, Nigéria, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Tanzánia – lakosságága növekedésének tulajdonítható.
