A koronavírus-járvány alatt világszerte esésnek indult a várható élettartam, a folyamat pedig, úgy látszik, a pandémiából való kilábalás után is folytatódik – írja a Pénzcentrum egy friss kutatásra hivatkozva, amely a Nature Human Behavior című folyóiratban jelent meg.
Mint arra a lap rámutatott, 2020 előtt a várható élettartam a kutatók által vizsgált 29 ország mindegyikében évről évre (kisebb vagy nagyobb mértékű) javulást mutatott, jellemzően évi 1,5, 3,5 hónapos növekedéssel. 2019 és 2020, majd kisebb mértékben 2020 és 2021 között azonban rég nem látott, átlagosan több mint egyéves visszaesés következett be a várható átlagélettartamban. A jelenség ráadásul globális, Kelet-Európától az Egyesült Államokig mindenhol tetten érhető volt.
A legjobban az Észak-Európai országok vészelték át ezt az időszakot. Norvégiában egyesen nőtt a várható átlagélettartam 1,7 hónappal, de Svédországban is csupán egy 0,1 hónapos, Finnországban pedig egy 0,3 hónapos csökkenést regisztráltak. A legrosszabb helyen Bulgária áll, ahol 43 hónappal (3,6 év) élt kevesebb ideig egy átlagos ember 2021-ben, mint két évvel korábban. A második legnagyobb mértékű visszaesést Szlovákiában regisztrálták, itt 33,1 hónappal (2,7 év) rövidült meg az átlagos élettartam, az őket a negatív toplistán követő Egyesült Államokban lakóinak pedig átlagosan 28,2 hónappal (2,35 év) adott kevesebbet az élet.
Több mint két évvel kevesebbet élnek a magyarok
Magyarország is a lista első felében (a hatodik helyen) végzett. Itthon 24,6 hónappal, azaz valamivel több, mint két évvel rövidült meg az emberek várható élettartama 2019-hez képest. A magyar adatok régiós tekintetben is a rosszabbak közé tartoznak. Bár az említett Szlovákián kívül Lengyelországban is nagyobb ütemű volt az átlagéletkor csökkenése, a többi környező ország lakossága nem sínylette meg ennyire a pandémia éveit: Csehországban 21,9 hónapot (1,8 év), Horvátországban 21 hónapot (1,75 év), Ausztriában pedig 7,6 hónapot (0,6 év) vett el ez az időszak egy átlagos ember életéből.
A kutatás végigkövetkeztetése az, hogy a várható élettartam változása 2022-ben és az előttünk álló években még nehezen megjósolható. Az emlékeztető oltások, a fertőzések és a közegészségügyben tapasztalható, a COVID-on túlmutató problémák eltérő mértéke miatt viszont az országok közötti eltérések további növekedésére számítanak.
