A torok hátsó falának lágy szövetei alvás közben összesnek, elzárják a légutakat. A légszomj miatt felébredünk, és levegőért kapkodunk, ez akár óránként 30-szor is megismétlődhet. A CPAP folyamatos pozitív nyomást biztosít, mely nyitva tarja a légutakat, így a levegő szabadon áramolhat az alvás teljes ideje alatt. Ez az alvási apnoe legelterjedtebb kezelési módja.
A betegség krónikus lefolyású, közel 12 millió amerikait érint. Megemeli a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a szélütés, a szabálytalan szívműködés és a cukorbetegség előfordulási valószínűségét. A CPAP rendszeres használata során (egy maszk segítségével folyamatos pozitív nyomást biztosítanak a légutakban) csökken az obstruktív alvási apnoé okozta fáradság.
"Eredményeink rámutatnak arra, hogy azok a pácienseink, akik a CPAP-ot használják, már röviddel a kezelést megkezdése után pihentebbek, megnő az energiájuk és ismét megtelnek életerővel" - nyilatkozta Lianne Tomfohr, aki San Diego Egyetem munkatársa. Közleménye a Sleep című szaklapban jelent meg.
Több korábbi tanulmány is igazolta, hogy a CPAP használata csökkenti a stroke és több más megbetegedés előfordulási valószínűségét. Eddig azonban kevesen foglalkoztak azzal, hogyan hat a teljesítményre és a balesetekre. Tomfohr és munkatársai 59, 40-es évei végén járó felnőttet vizsgált, olyanokat, akiknek alvása során óránként legalább 10 részleges vagy teljes légzésleállás fordult elő.
Az önkénteseket véletlenszerűen sorolták két csoportba: vagy CPAP kezelést kaptak, vagy álterápiában részesültek. Mindkét csoportnak megtanították a készülék használatát, eredményeiket kérdőívek segítségével mérték. Három hét után a CPAP kezelést kapóknak jelentősen csökkent a fáradságérzésük, energikusabbak lettek, viszont nem tapasztaltak javulást az álkezelésben részesülőknél.