A világ vezető haláloka

A kelet- és közép-európai régióban jóval a nyugat-európai átlag fölött van a szív- és érrendszeri megbetegedések által okozott halálozások száma. Az okokról és teendőkről tájékoztatták a média munkatársait a Prágában megrendezett sajtókonferencián.

A Philips cég által rendezett konferencián a kelet- és közép-európai régióból meghívott kardiológusok számoltak be arról, hogy országaikban miért ilyen magas a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos halálozások aránya, milyen elképzelések vannak a rizikófaktorok csökkentésére, a megelőzésre, illetve a betegek menedzselésére.

Mindannyian megállapították, hogy az egészséges életmód propagálása mellett a megelőzés részeként fontos szerepe van a különféle szűrővizsgálatoknak is. A már kialakult betegségek esetében a krónikus betegellátás, illetve az otthoni utókezelés költséghatékony megoldásai jelenthetnek megoldást az egészségügyi rendszerek számára.

A szívek számai

A krónikus szív- és érrendszeri betegségeket a világ vezető halálokaként tartják számon. Európa népességének több mint 20%-át érintik. Míg az Európai Unión belül a 100.000 lakosra jutó szív- és érrendszeri megbetegedésből eredő halálesetek száma 493 évente, addig az Európai Unió 15 leggazdagabb országában (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország és Anglia) 100.000 főre 213 haláleset jut.

A szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésének költsége évente 169 milliárd euróba kerül, amely 372 eurós átlagos költséget jelent személyenként.

Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések által okozott halálozási arány, az EU-s átlag kétszerese 100.000 lakosra körülbelül 500 szív- és érrendszeri megbetegedésből származó haláleset jut (Csehországban ez az érték még ennél is magasabb). A magyar lakosság születésekor várható átlagos élettartama nemzetközi összehasonlításban igen kedvezőtlen. A férfiak várható élettartama 68,6 év, míg a nőké 77,2.

Infarktus után

Dr. Toldy-Schedel Emilt, a Budai Irgalmasrendi Kórház kardiológusát arról kérdeztem, mit fűzne hozzá a konferencián elhangzottakhoz?

- Igaz, hogy a hazai mortalitási arányra nem lehetünk büszkék, viszont az általános kórházi kapacitás, a rendelkezésre álló intenzív ellátást biztosító ágyak és a kardiológiai részlegek száma megfelel a követelményeknek. Az ország szív- és érrendszeri ellátása, különösen a sebészeti eljárások minősége és a 24 órás akut szív- és érrendszeri vészhelyzeti ellátás Magyarország középső részén megfelel az Európában elvárhatónak.

Sarkalatos pont lenne

Szívinfarktus, katéterezés után előrelépés lenne a betegek gyógyszereit feltitrálni (azaz beállítani) az optimális dózisra. A nemzetközi vizsgálatok alapján bizonyított, hogy az optimális dózis csökkenti leginkább a mortalitást. A gyógyszer feltitrálására a beteg hatnapos kórházi tartózkodása alatt nincs mód, hiszen a szívritmusszabályzókkal (béta-blokkolók) továbblépni csak 2-3 hetente lehet. Egyetlen kórház sem tarthat bent ennyi ideig beteget ezért, nem is térítené senki. Az otthoni 60 napos betegszabadság alatt kellemetlen gyógyszermellékhatásokkal lehet számolni, a beteg rosszabbul van, lelkileg is vezetni kellene. Ez a családorvosra hihetetlen terhet róhat. A rehabilitáció, a betegek ellenőrzése és hosszantartó gondozása krónikus szívbetegségek szívinfarktus, billentyűhibák, szívműtétek, stb. után mindenkinek fontos lenne.

A gondozási rendszer modernizálása otthoni kardiológiai diagnosztikai lehetőségekkel javítana a helyzeten. A fokozott rizikótényezőkkel élő személyeknek (pl. hordozható EKG-, holter-, illetve defibrillátor kihelyezése bizony sok esetben segíthetne. Egyelőre még gyermekcipőben járó lehetőség, hogy bárki kölcsönözhet cégeknél defibrillátort, valamelyik "veszélyben lévő" családtagjának otthonra. Jó lenne, ha ez szélesebb körben is elterjedhetne. Olyan programok viszont már léteznek, illetve csírájukban elindultak, amelyek arról szólnak, hogy azonosítsák az infarktus utáni betegeket, akiknek kamrafunkciója csökkent, illetve olyan ritmuszavar-jeleik vannak, amelyek miatt a "veszélyeztetett" kategóriába sorolhatók, de még nem szükséges nekik a jelenlegi ajánlások alapján defibrillátort kapniuk. Jelenleg Magyarországon preventíve nem ültetnek be defibrillátort (csak a 30%-os ejekciós funkcióval rendelkezőknek).

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17, +22 °C
Minimum: +7, +12 °C

Délelőtt többnyire gyengén felhős, derült lesz az ég, csapadék nem alakul ki. Délután folytatódik a napos, gyengén felhős idő, csapadék nem lesz. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 17, 22 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások:

Légnyomás emelkedés