A férfi, aki bebizonyította, hogy a szúnyogok is veszélyesek

Százhúsz éve, 1902. november 22-én halt meg Walter Reed amerikai járványkutató, a sárgaláz kórokozójának felfedezője.

Az MTVA Sajtóarchívumának portréja szerint Walter Reed amerikai járványkutató egy metodista lelkész ötödik gyermekeként született 1851. szeptember 13-án, a Virginia állambeli Belroi-ban. Orvosi diplomáját a Virginiai Egyetem történetében legfiatalabban, beiratkozása után két évvel, még tizennyolcadik születésnapja előtt szerezte meg. Ezután New Yorkba költözött, ahol egy évvel később, 1870-ben a Bellevue kórház orvosi fakultásán megszerezte második orvosi diplomáját.

A gyakornoki éveket követően orvosként praktizált, de idegenkedett a nagyvárosi élettől. 1875-ben a szakmai lehetőségek és az anyagi biztonság reményében csatlakozott a hadsereg egészségügyi szolgálatához. Egy évvel később, 1876-ban megnősült, házasságából két gyermeke született. Feleségével később örökbe fogadtak és felneveltek egy őslakos indián lányt is.

közkincs, Walter Reed, járványkutató, sárgaláz, szúnyog
Az egyesült államokbeli közkincsnek számító fotón Walter Reed amerikai járványkutató látható. Forrás: Wikimedia Commons

Fontos mérföldkövek

A következő másfél évtizedben Reed állomáshelyei szinte évente változtak, számos őslakos törzs orvosi ellátásáért is ő felelt. Munkája során hamar felismerte, hogy az e közösségeket sújtó járványok oka leggyakrabban az elégtelen higiéniás körülményekben keresendő. 1889-ben engedélyt kapott, hogy a baltimore-i Johns Hopkins Kórházban dolgozzon, mellette pedig patológiát és bakteriológiát hallgasson. 1893-ban rábízták a hadsereg újonnan alakult washingtoni egyetemének bakteriológia tanszékét, ahol különféle kutatási programokat indított el.

1896-ban bebizonyította, hogy a főváros folyója, a Potomac mellett állomásozó katonák közt tapasztalt sárgaláz eredete nem a folyóból nyert ivóvízhez, sokkal inkább egy környékbeli mocsaras erdőhöz köthetők, a betegség tényleges okára azonban ekkor még nem jött rá. Amikor az 1898 áprilisában kirobbant spanyol-amerikai háború kubai hadszínterén hastífusz-járvány tört ki a katonai táborokban, Reedet bízták meg annak kivizsgálásával. Kollégáival csakhamar kimutatta, hogy a járvány kirobbanásáért, a fertőzések terjesztéséért a fekáliával, étellel és ivóvízzel egyaránt érintkező legyek tehetők felelőssé.

Példátlan pusztítást végzett a sárgaláz

Kubában hamarosan felbukkant a sárgaláz is, amiben ezrek betegedtek meg, és több ember halálát okozta, mint a harci cselekmények. A főemlősök között terjedő betegség vélhetően afrikai eredetű, és a rabszolga-kereskedelem révén került az Újvilágba. Az első dokumentált, tömeges megbetegedések a mexikói Yucatán-félszigeten és Havannában történtek 1648-ban, majd 1793 nyarán több ezer ember kapta el Philadelphiában is, az Egyesült Államok akkori fővárosában.

Egy anekdota szerint a közkedvelt rumos-citrusos Daiquiri koktél megalkotása is ehhez a járványhoz kapcsolódik: a háború alatt, a sárgaláz elleni védőitalnak szánva keverte ki a Santiago de Cuba melletti Daiquirí nevű vasércbányában dolgozó Jenning Stockton Cox amerikai bányamérnök.

A fertőzöttek bőre a májgyulladás miatt besárgult – innen kapta nevét a betegség. A betegek ezenkívül hasfájástól, magas láztól, hidegrázástól szenvedtek, sokan pedig véreset hánytak. „Sárgaláznak hívják, de az orvosok számára teljesen ismeretlen a kór” – írta a betegségről Thomas Jefferson, az Egyesült Államok akkori külügyminisztere, későbbi elnöke. A közbeszédben „Yellow Jack” néven emlegették a betegséget, a fertőzöttek karanténja fölé húzott sárga zászlóra utalva. A kórról sokáig szinte semmit nem tudtak, csak azt, hogy súlyosabb formája esetén magas a halálozási arány.

A hadsereg 1900-ban megbízta Reedet, hogy térjen vissza Kubába és tanulmányozza a járványt. Akkoriban sokan úgy gondolták, hogy a sárgaláz passzív módon, a betegségben szenvedők testnedveitől szennyezett tárgyakkal – például ágyneművel és ruházattal – érintkezve terjed. Ezzel szemben Carlos Juan Finlay, egy havannai orvos és epidemológus rovarcsípésekhez kötötte a megbetegedéseket, de ezt nem sikerült bizonyítania. Feltevését ugyanakkor erősítette egy Havannához közeli börtönben történt haláleset, ahol a kilenc összezárt rabból mindössze egy vesztette életét sárgalázban, a többiek viszont el sem kapták a betegséget. Ez kizárta, hogy a kór puszta érintkezéssel terjedne.

Reed elfogadta Finlay feltevését, miszerint a fertőzést egy ottani moszkitófajta terjeszti, és engedélyt kapott, hogy önkéntesek bevonásával folytasson kísérleteket. Mivel a vizsgálatba a betegségen már átesetteket nem vonhatták be, gondos válogatás és előzetes elkülönítés előzte meg a kísérleteket. Ezt követően mintegy száz embert fertőztek meg olyan moszkitókkal, amelyeket előzőleg a betegek vérével tápláltak. Az így átvitt sárgaláz következtében többen meghaltak – köztük volt Reed barátja, Jesse William Lazear orvos is.

Bizonyította, hogy a szúnyogok a bűnösök

A vektor – a fertőző ágens hordozó –, vagyis a szúnyog szerepe bizonyítást nyert, a környező mocsaras területek átalakításával és ezzel együtt a szúnyogok élőhelyének felszámolásával pedig három hónap alatt megszüntették a járványt. A sárgaláz kórokozója, amelyet az amerikai hadsereg kutatóintézetében Reed vezetésével izoláltak, a történelem első azonosított humánvírusa lett. Nyilatkozataiban és publikációiban az amerikai tudós rendszeresen hivatkozott Finlay eredményeire, akinek vitathatatlan érdemei fűződtek a felfedezéshez.

Max Theilernek csupán 1937-ben sikerült a dél-afrikai a sárgaláz ellen kifejlesztenie a vakcinát. Kutatásáért 1951-ben elnyerte az orvosi Nobel-díjat.

Walter Reed végül perforált vakbélgyulladás következtében fellépő hashártyagyulladásban hunyt el 1902. november 22-én, ötvenkét évesen. Nevét számtalan intézmény és elismerés őrzi. Róla nevezték el például az amerikai fegyveres erők egészségügyi központját is.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +17 °C
Minimum: +6 °C

A pára, köd feloszlik, emellett a felhősebb tájakon pedig szakadozásnak, gomolyosodásnak indul a felhőzet, délutánra már kissé felhős, napos idő várható. A délutáni órákban nyugat felől fátyolfelhőzet vonul fel. Számottevő csapadék nem valószínű. Az északi, északkeleti szél néhol megélénkülhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 19 fok között várható. A viharos időjárás egyik kiváltója az Európát is elérő Kirk hurrikán, ami miatt napközben kettős fronthatás is okozhat kellemetlenségeket.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra