A napégés - pláne a többszöri - komoly veszélyeket rejt, hiszen az ultraibolya sugárzás DNS-károsító hatása bőrrákot, melanomát okozhat. A napozás a bőrt szárítja is, a száraz bőr pedig védtelenebb, sérülékenyebb. Emiatt lehet nagy dilemma, hogy mit kezdjünk, ha a kelleténél több időt töltöttünk a napon, és annak látható nyoma van.
"Az egyszerű lepirulással nem kell orvoshoz menni, elegendő, ha a bőrt hűtik vagy jegelik, patikában kapható szerekkel kezelik. Más a helyzet, ha a bőrfelszín már nemcsak megpirult, hanem föl is hólyagzott" - mondja prof. dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász-kozmetológus, egyetemi tanár. Ilyenkor már másodfokú napégésről van szó, sejtek halnak el, belőlük pedig egy sor értágító hatású anyag szabadul föl. Ilyen esetben már olyan vényköteles szerekre is szükség lehet - ezek általában kortikoszteroid-tartalmúak -, amelyeket csak orvos írhat fel, a gyulladást ezekkel lehet csökkenteni. Enyhébb esetben elég lehet a kenőcs, komolyabb esetben tablettára is szükség lehet.
Ha a helyzet nem annyira súlyos, megoldást jelenthetnek azok a bőrvédő krémek, amelyek a természetes gyógyulási folyamatot segítik, táplálják a bőrt, gyorsítják a hámosodást. Viszont legyinteni az enyhe pirulásra sem szabad, hiszen már az elsőfokú napégés is leégésnek számít. Nem szabad elfelejteni, hogy erre utólag már csak tüneti kezelés létezik, ami nem csökkenti a leégés miatt esetlegesen kialakuló bőrrák kockázatát: bár folynak ilyen kutatások, magára a DNS-károsodásra egyelőre nincs gyógyír.
Mi van a hámlással?
Az enyhe bőrpír és a másodfokú napégés közti átmenet a hámlás, amit a pirult bőr kezelésével akár meg is lehet előzni. Ha ez nem sikerül, bőrgyógyászhoz akkor sem kell rohanni, de arra figyelni kell, hogy ilyenkor is megfelelő szereket használjunk, ne azt, ami véletlenszerűen a kezünkbe akad. Sokan például körömvirágkrémhez nyúlnak, ami nem várt reakciót okozhat, a parlagfű-allergiások nagy eséllyel érzékenyek lehetnek rá. Emiatt fontos kifejezetten bőrpirulásra való készítményt használni, ha pedig bizonytalanok vagyunk, a választáshoz kikérni gyógyszerész vagy bőrgyógyász véleményét.
Pusztán a hámlástól megijedni nem kell, természetes, hogy a bőr a leégést követő napokban dörzsölésre leválik. Gyakran viszket is, ami faramuci módon jó jel, ugyanis azt jelzi, hogy a gyulladt idegvégződések regenerálódni kezdenek, és már képesek ingerületet vezetni.
Segít a népgyógyászat?
A megpirult bőrt sokan próbálják népi módszerekkel kezelni, például tejfölt kennek rá, káposztát, paradicsomot helyeznek rá, viszont ez a bajt csak tetézi. Nem segítenek véletlenszerűen alkalmazott gyógynövényes készítmények sem, rosszabb esetben allergiát is kiválthatnak (nem csak a körömvirág lehet ilyen), egyes készítmények emellett még irritálhatják is bőrt.
Vaktában próbálkozni azért sem szerencsés, mert nyáron még egészséges bőrön is könnyebben kialakul fotoallergiás kontakt ekcéma, ha pedig a már amúgy is pirult bőrt érzékenyítő anyagokkal kenjük, majd újra napra megyünk - ami nyáron még akkor is nehezen elkerülhető, ha amúgy napozni sem akarunk -, nagyobb baj is történhet. Ilyenkor az enyhe égés is súlyosabbá válhat, külön hűtésre, hűsítésre lehet szükség. Súlyos esetben helyi kezelést, gyulladáscsökkentő, szteroidtartalmú krémeket, antihisztamin-tartalmú gyógyszereket is be kell vetni. Persze a már lepirult bőrrel akkor sem szabad egyből napozni, ha megfelelően kezeltük, és nem jelentkeznek ilyen tünetek, az újbóli leégés ugyanis csak fokozza a későbbi bőrrák és a melanoma rizikóját.
