Egy forradalmi, szilikon alapú sebtapasz használatával minimálisra csökkenthetők a műtétből származó hegek. A tapasz a bőr feszültségének csökkentésével gátolja meg a látható sebhelyek kialakulását, állítják a Stanford Egyetem kutatói.
A sebészi beavatkozásokat követően általában kapcsokkal, vagy varratokkal tartják össze a bőrszövetet, hogy a seb begyógyuljon és a bőrszövet újra összeérjen. A seb gyógyulásának első fázisában a sérült felület körüli gyulladás serkenteni kezdi a kollagén nevű anyag termelődését. A kollagén rétegekbe rendeződve gyógyítja a sebhelyet, de sajnos ezek az új rétegek nem tudnak ugyanolyan egyenletesen rendeződni, mint a körülötte lévő egészséges bőrszövet, ezért alakulnak ki a sebhelyek, és a műtéti hegek. Ráadásul az még csak tetézi a problémát, hogy normális esetben még csak ezek után veszik ki a varratokat, melyeket csak különböző irányokba húzva lehet eltávolítani a bőrből. Ennek a bőrfelszíni feszültségnek a következtében a hegek a sebtől kifelé terjednek, majd ezek a hegek megkeményednek és kiemelkednek a bőr felületéből.
A most kifejlesztett tapaszt közvetlenül a varrat eltávolítását követően kell a sebhelyre helyezni, ahol néhány óra alatt kifejti hatását, és finoman a seb felé húzza a környező bőrszöveteket. Ennek következtében csökken a bőrfelszín felületi feszültsége, és a hegek nem terjednek a sebtől kifelé.
Az új kezelési eljárást a Stanford Egyetem kutatói dolgozták ki, akik először sertéseken tesztelték az eredményeket, ugyanis a sertés bőrszerkezete nagyon hasonlít az emberéhez.
