Bőrpír: ki hajlamos rá?

Az emberek többségének csak bizonyos helyzetekben és ideiglenesen pirul ki a bőre, például amikor zavartak, idegesek vagy esetleg alkoholt fogyasztottak. Vannak azonban, akik hajlamosabbak a bőrpír kialakulására, náluk a kellemetlen tünet vagy kifejezetten gyakran jelentkezik, vagy nem múlik el teljesen. Mi állhat ilyen esetben a háttérben?

A kipirulás annak az eredménye, hogy a bőr hajszálerei kitágulnak és a megszokottnál több vérrel telnek meg. Ez legtöbbször csak rövid ideig áll fent, és egyszerű okok magyarázzák: pirossá válhat a bőrünk, ha zavarban vagyunk, melegünk van, alkoholt fogyasztottunk, túl vagyunk egy kemény edzésen, csípős, fűszeres ételeket ettünk, de egyes gyógyszerek (például amagas vérnyomáskezelésére szolgáló készítmények) vagy a változókorban jellemző hőhullámok is előidézhetik a jelenséget. Bizonyos emberek azonban nem csupán az előbb említett helyzetekben tapasztalnak bőrpírt, hanem jóval rendszeresebben, sőt, előfordul, hogy a szimptóma állandósul náluk. Ilyen esetben nagy valószínűséggel valamilyen betegség, kóros állapot áll a háttérben. A következőkben végigvesszük, mi hajlamosíthat bőrpírra.

Bőrtípus-meghatározás egyszerűen Érdemes tudni, hogy milyen bőrtípusba tartozunk, mert így tudjuk kiválasztani magunknak a legmegfelelőbb ápoló készítményeket. Ezekkel pedig nemcsak karban tarthatjuk bőrünket, de akár javíthatunk is állapotán. Részletek.

Hiperérzékeny bőr

Sérült bőrbarrier, hiperreaktív szenzoros (érző) rostok a bőr legfelső rétegében, az epidermiszben és bőrpír - ez a hiperérzékeny bőr három fő jellemzője. A hiperérzékeny bőr érzékenyen reagál az olyan ingerekre (allergének, vegyszerek stb.), amelyek a normál bőr számára tolerálhatóak, és ezek a stresszfaktorok napokig, hetekig, de akár hónapokig is tartó bőrpírt idézhetnek elő. Az érintettek a bőrpíron kívül a bőr feszülésére, égő érzésre is panaszkodhatnak.

A hiperérzékeny bőrnél fontos, hogy kitapasztaljuk, mely ingerekre reagálunk érzékenyen, és lehetőség szerint kerüljük a potenciális "veszélyforrásokat". Ugyancsak lényeges, hogy az otthoni bőrápolás során kifejezetten a károsodott bőr védelmének helyreállítását célzó termékeket használjunk, amelyek amellett, hogy ellenállóbbá teszik a bőrt a belső és külső stresszfaktorokkal szemben, gyulladáscsökkentő hatásúak. Az intolerancia és az allergiás reakciók veszélyének mérséklése érdekében azokat a készítményeket részesítsük előnyben, amelyekben nem található irritáló anyag, mint például illatanyag vagy alkohol.

Rosacea

Egy rendkívül elterjedt gyulladásos bőrbetegség, a rosacea is hajlamosíthat bőrpírra. Ilyenkor az orron, az orcákon, az állon és a szemek körül a bőr kivörösödik, égő érzés kíséretében gyulladt lesz, később értágulatok, gyulladt, gennyet tartalmazó csomók keletkeznek a faggyúmirigyek környékén, az arcon, nyakon.

Kiváltó oka egyelőre nem ismert, de kialakulása összefüggésbe hozható a többi között gyomor-bélrendszeri betegségekkel, hormonális problémákkal, örökletes tényezőkkel vagy bőratka jelenlétével. Terápiája éppen ezért komplex, esetenként több szakember bevonását igénylő feladat. A probléma gyökerének megtalálása és kezelése mellett az érintetteknek egyrészt kiemelten figyelnie kell arra, hogy elkerüljék azokat a hatásokat, amelyek provokálják a bőrt (értágulatot, kipirulást okozó élelmiszerek, túl sok napfény, hideg, szeles idő stb.); másrészt érdemes kimondottan a rosacea kezelésére kifejlesztett készítményeket alkalmaznuk, amelyek óvják a bőrt, erősítik a hajszálereket, csökkentik a bőr kipirosodását, egyben védelmet nyújtanak a napsugarak káros hatásaival szemben is. Szükség esetén a mindennapos otthoni bőrápolást egyéb terápiás módszerek, például gyógyszerek alkalmazása vagy sebészi beavatkozás is kiegészítheti.

Vannak, akik hajlamosabbak a bőrpírra, mint mások.
Vannak, akik hajlamosabbak a bőrpírra, mint mások. Fotó: Getty Images

Ekcéma

Azekcéma(dermatitisz) a bőr felszínes gyulladása, amelynek egyik vezető tünete a bőrpír, emellett hólyag- és/vagy pörkképződéssel, duzzanatok megjelenésével, nedvedzéssel, hámlással, viszketéssel jár. Alapvetően két fajtája létezik, így beszélhetünk endogén és exogén ekcémákról. Az endogén ekcémáknál - ilyen például azatópiás dermatitiszvagy a seborrheás dermatitisz - a szervezeten belül vagy a bőrön elszaporodó mikrobák antigénjeit valószínűsítik kiváltó okként. Ezzel szemben az exogén ekcémák esetében - mint amilyen a többi között a kontaktekcéma - a külső tényezők, környezeti hatások ingerlik a bőrt.

Az ekcéma szakszerű kezeléséhez fontos meghatározni, mely típusa áll fent, illetve azt, hogy nincs-e más krónikus betegség a háttérben. Állapotunk javulása érdekében tartózkodjunk a tüneteket provokáló allergénektől, az otthoni bőrápolásnál pedig az ekcémás bőrre kifejlesztett termékeket használjunk, amelyek táplálják, hidratálják a bőrt, segítenek elkerülni a kiszáradását. Amennyiben a tünetek fellángolnak, és a beteg állapota súlyossá válik, gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat.

Pikkelysömör

Ugyancsak jellemző a kipirosodás azokra, akik pikkelysömörrel küzdenek. A pikkelysömör (pszorázis) egy krónikus, nem fertőző, gyulladásos bőrbetegség, amelynél rendszerint súlyosbodó és visszahúzódó fázisok váltják egymást. Leginkább a bőrfelszínen megjelenő vöröses, fehéren hámló, több centiméter nagyságú foltokról ismerhető fel. Több típusa is van; kóroka egyelőre ismeretlen, de az biztos, hogy kialakulásához több tényező (genetikai hajlam, bőrsérülések, bőrfertőzések, bizonyos betegségek stb.) együttes fennállása szükséges.

Apikkelysömörnem gyógyítható, a terápia a tünetek enyhítésére irányul. Az enyhébb időszakokban célszerű hidratáló és bőrlágyító krémeket alkalmazni, amelyek puhítják a szaruréteget (az epidermisz legkülső rétege), kiegészítésképpen pedig szaruoldó hatóanyagokat is bevetni. Ezek a szarus réteg lebontásával csökkentik a pikkelysömörös foltok méretét. A szimptómák fellángolása esetén a helyi kortikoszteroidok segíthetnek. A pikkelysömör gyógykezelésében egyébként áttörést jelentett a biológiai terápia, amely a betegség középsúlyos és súlyos formáiban alkalmazható azokban az esetekben, amikor a hagyományos eljárások hatástalannak bizonyulnak.

Egyéb betegségek

A fentiekhez képest kevésbé tipikus, de hajlamosíthat bőrpírra a többi között a lupus (autoimmun betegség, azimmunrendszera saját szervei, szövetei ellen fordul, ez pedig esetenként bőrpírt, duzzanatot okozhat), a magasvérnyomás-betegség, a Cushing-szindróma (amelynek alapja a kortizol nevű hormon túltermelődése) és egy ritka rákbetegség, a Sézáry-szindróma, amely a cutan T-sejtes limfómák (CTCL) egyik típusa.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +34, +39 °C
Minimum: +17, +25 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is megjelennek, ezekből egy-egy helyi zivatar is kialakulhat. Estétől a Dunántúlon nő meg a zivatarhajlam. Megélénkülő délies szél mellett 34, 39 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Pénteken front nem érkezik. A nagy melegben az álmatlanság, a tompaság hátráltathatja mindennapi tevékenységében, egyre gyakoribb és egyre erősebb lehet a fejfájás és a migrén is. Főleg a szívbetegek és a vérnyomás-panaszokkal élőket viseli meg folyamatos meleg, amennyiben ebbe a csoportba tartozik, akkor egész nap kerülje a megterhelő tevékenységeket! A növekvő fülledtség hatására légzési nehézségek is jelentkezhetnek, a zivatarok területén pedig romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)