Noha szemmel is látható jelei csak jóval később mutatkoznak, bőrünk már nagyjából 25 éves korunk táján visszafordíthatatlanul megkezdi öregedési folyamatát . Ezek a bőrben zajló átalakulások aztán a nőknél általában a menopauza idején vagy után felgyorsulnak, amitől világosan érzékelhetővé válik a változás - mindenekelőtt az arc bőrén .
Az átalakulás egyik következménye, hogy csökken a bőr tömörsége, ami alapvetően három jellemzőben érhető tetten. Egyrészt vékonyabbá válik a bőr, amely így már kevésbé tűnik rugalmasnak, és finoman már ekkor is megereszkedhet. Másrészt a már korábban formálódni kezdő ráncok elmélyülnek, mert a változó arcbőr nem tudja megtartani korábbi formáját. Végül pedig a bőr színét sem kerüli el a változás: a fiatalabb éveinkben megszokotthoz képest fakóbb, sápadtabb, színtelenebb lesz az arcunk.
Nem olyan finom, nem annyira rózsás
A bőr általános öregedése másképp érinti a bőr három rétegét (a felhámot, az irhát és a bőralját), melyek közül a bőr tömörsége, sűrűsége szempontjából az irha felső részének változása a döntő. Az irha és a felhám kapcsolódását biztosító réteg közepén véredények találhatóak: ezek táplálják a bőr felső rétegét a szükséges oxigénnel, nedvességgel és különféle tápanyagokkal. Fiatalkorban ezek egyrészt mélyek, másfelől pedig közel fekszenek egymáshoz - ettől lesz a fiatal emberek bőre olyan közmondásosan finom és tömör tapintású. Ahogy egyre idősebbek leszünk, a szemölcsök laposabbak lesznek, ráadásul a számuk is csökken. Részben ez okozza a kevésbé rugalmas bőrstruktúrát, részben pedig, hogy idővel a bőr kollagén- és elasztintermelődése is lelassul - vagyis éppen azoknak az anyagoké, amelyek rugalmassá teszik a szövetet. Ráadásul a tápanyagok és az oxigén sem jut már el olyan hatékonyan a bőr felső részébe, amitől eltűnik a fiatal bőrre jellemző rózsásság, hogy helyét egy sápadtabb színárnyalat váltsa fel.
Mindezeken a folyamatokon túl a bőrtömörség lazulásáért egyéb tényezők is felelősek lehetnek. Ezek közé tartoznak például a hormonális változások, hiszen ahogy a szervezet hormonális aktivitása lelassul, úgy bizonyos folyamatok a bőrben is veszítenek korábbi sebességükből: mindenekelőtt a kötőszövetek termelése. A test természetes öregedési folyamatai mellett pedig néhány külső hatás is befolyásolja bőrünk megjelenését. A legfontosabb a napfény, amely felerősíti a már vázolt folyamatokat, ráadásul gyakran egyenetlen bőrszínt és bőrszárazságot is előidéz. A külső tényezők között a második helyen pedig a dohányzás áll: a dohányban található kémiai összetevők ugyanis mind a kollagént, mind pedig az elasztint károsítják, számottevően felgyorsítva a bőr öregedési folyamatait.
Vízzel és krémmel
Noha a bőr öregedése egészében nem feltartóztatható folyamat, sokat tehetünk a lelassításáért, így a bőr tömörségének visszaállításáért is. Az egészséges táplálkozás, mindenekelőtt a megfelelő mennyiségű (napi legalább kétliternyi, elsősorban tiszta vizet jelentő) folyadékfogyasztás mellett a cél érdekében egyrészt speciális, a bőrtömörséget javító bőrápoló termékeket érdemes használni, amelyek a bőrsejteket tápláló vitaminok és nővényi kivonatok (ilyen például a bojtorjángyümölcs kivonata, az arctiin) mellett antioxidánsokat is tartalmaznak. Mivel a bőr általános öregedését részben az oxidatív stressz okozza, az antioxidánsok sokat segíthetnek a bőrtömörség csökkenéséhez vezető folyamatok lassításában.
A bőrápoló termékek mellett pedig szóba jöhet egyrészt a kémiai hámlasztás, másrészt olyan invazív (altatásban végzett, részletesebb előzetes kivizsgálást igénylő, ugyanakkor alaposabb) kezelések is, mint amilyen a lézeres mélyhámlasztás. Ezek során eltávolítják a bőr legfelsőbb rétegét, amitől tömörebbnek, vastagabbnak fog tűnni, mert az eljárás felgyorsítja a kollagéntermelést. Mindenképpen ügyeljünk rá, hogy ezeket kizárólag képzett bőrgyógyász szakemberrel, megfelelően felszerelt egészségügyi intézményben végeztessük el!
